Kockázatos a költségvetés
Tegnapi lapszámunkban már hírül adtuk, hogy találkozóra kerül(t) sor Klaus Johannis államelnök, illetve Grindeanu kormányfő és Viorel Ştefan közpénzügyi miniszter között a Cotroceni-palotában. Erre annak nyomán, hogy hétfőn megküldték kihirdetés végett Johannisnak a 2017-es állami költségvetésre, valamint a társadalombiztosítási költségvetésre vonatkozó törvényeket, amelyeket a két ház február 8-i együttes ülésén szavaztak meg. A megbeszélést követően nyilatkozott Klaus Johannis államelnök, majd azt követően újságírói kérdésekre is válaszolt.
[caption id="attachment_44422" align="aligncenter" width="1024"] Johannis–Grindeanu találkozó: nem biztos, hogy szót értettek...[/caption]
Sajtónyilatkozatában többek között arra utalt, hogy „nekem úgy tűnt, korrekt lenne megismerni a kormány véleményét azelőtt, mielőtt döntenék a kihirdetésről vagy a parlamentnek való visszaküldésről”. Mármint a két említett törvényt illetően. Amint az várható volt, Johannis államelnök igen komoly fenntartásokat hangoztatott újólag: „Az első elemzésem szerint a költségvetés problematikus és kockázatos. Olyan bevételeket irányoztak elő, amelyek véleményem szerint túlértékeltek. Másrészt előirányoztak igen nagy kiadásokat”. A fentiekre való tekintettel az államelnök szerint fennáll az a valós kockázat, miszerint a hiány meghaladja majd a 3%-ot. Ilyen összefüggésben utalt arra is, hogy nem lehet nem észrevenni, milyen nagy összeget jelentenek az úgynevezett hitelvállalási kötelezettségek. 54 milliárd lejről van szó, amely az államelnök szerint az elkövetkező évek költségvetéseire fog nyomasztólag hatni. Végezetül arra is utalt, hogy az elkövetkező napokban csapatával együtt mindkét költségvetést alaposabb elemzésnek vetik alá. De ugyanakkor nem fogják figyelmen kívül hagyni a kormányfő és a közpénzügyi miniszter által ismertetett szempontokat sem. Ezzel együtt és ezen túl: „…el kell ismernem, hogy aggódok”. Arra az újságírói kérdésre, hogy végül is mi lesz az ő szempontjából, illetve az ő döntése értelmében a két törvény sorsa, csak annyit válaszolt: „A döntésemet az elkövetkező napokban hozom meg”.
Egyelőre lebegtetve
Pillanatnyilag tehát az államelnök kivár, azaz él ama Alkotmány biztosította lehetőségével, miszerint egy törvény kézhez vételétől számított 20 napon belül dönthet annak kihirdetéséről vagy újratárgyalás végetti visszaküldéséről, vagy esetleg alkotmányossági aggályok megfogalmazása okán az Alkotmánybírósághoz fordul. A tegnapi nyilatkozata kétségtelen, hogy bizonyos értelemben „idegesítheti” a kormányfőt, a kormánykoalíciót, s az azt támogató parlamenti pártokat. Egy esetleges újratárgyalásra való visszaküldés igen nehéz helyzetbe hozhatná a parlamentet, a kormányt (de nem csak), s akár gondok is támadhatnak törvények által szavatolt (ki)fizetési kötelezettségek teljesítése tekintetében (például egyes közszférai szegmensek személyzeti állománya esetében). Merjük remélni, hogy Johannis államelnök a hét végéig meghozza döntését, és majd a kihirdetés mellett „teszi le voksát”.
Hecser Zoltán