borús égbolt
Kizárják a támogatási körből a kistermelőket
Nem részesülhetnek a gazdaságonkénti 240–2900 euró közötti rendkívüli krízistámogatásból azok a hazai tejtermelők, akik a 2014–2015-ös tejkvóta-esztendőben, legalább hat hónapra kötött szerződés révén 5 tonnánál kevesebb mennyiségű tejet értékesítettek. Az elfogadásra előkészített kormányhatározat a támogatásra jogosultak köréből gyakorlatilag a segítségre legrászorultabb egy-két-három tehenes kisgazdaságokat rekeszti ki.
[caption id="attachment_21788" align="aligncenter" width="1000"]
Fejő gazdák. A kistermelők húzzák a rövidebbet Fotó: Domján Levente[/caption]
A támogatásigénylők nagy számától és a támogatási összegek elaprózódásától tartva kihagyja a szaktárca a rendkívüli tejtámogatásra jogosultak köréből az éves szinten 5 tonnánál kisebb tejmennyiséget értékesítő termelőket – derül ki abból a kormányhatározat-tervezetből, amely alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium az Európai Bizottságtól a romániai tej- és húságazat szereplői számára tavaly decemberben elkülönített 11,1 millió eurós krízis-támogatás elosztásáról és felhasználásáról rendelkezik.
Semmit sem kapnak a 2-3 tehenes gazdák
A várhatóan még a héten a kormány asztalára kerülő jogszabály-tervezetre Tánczos Barna szenátor, a felsőház mezőgazdasági bizottságának titkára hívta fel a figyelmet. A RMDSZ agrár-szakpolitikusa úgy véli, a támogatáselosztás főleg a két-három tehenes kisgazdaságokat sújtja, de – a szűkös támogatási keretösszeg miatt – még a tizenkét-tizenöt fejősállománnyal rendelkező gazdákat is csak szimbolikus támogatásban részesítik.
– A beharangozott krízistámogatás gyakorlatilag olyan kifizetéssé vált, mely nem válaszol a valós igényekre, hisz figyelmen kívül hagyja azokat a kistermelőket, akiket legjobban sújtott a tejválság. Ezek az évi 5 ezer liternél kevesebb tejet termelő és értékesítő gazdaságok, magyarán a két-három tehenes gazdák. Másrészt csupán szimbolikus összeggel segíti az 5 és 20 tonna közötti tejmennyiséget termelő gazdákat is. Ugyanis az esetükben meghatározott 240 eurós, azaz nagyjából ezer lejes támogatás aligha nevezhető valódi segítségnek – értékelte lapunknak Tánczos.
Minimum 240, maximum 2900 eurós támogatás
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumban kidolgozott jogszabály alapján az Európai Bizottságtól kapott egyszeri, 11,1 millió eurós krízistámogatást két tételre bontva osztják szét: 8,773 millió eurót a tejtermelőknek, 2,372 millió eurót pedig a hazai sertéstenyésztők megsegítésére szánnak. A támogatásra jogosult tejtermelőket három nagyobb csoportba sorolták: a 2015. március 30-ával lezárult 2014–2015-ös tejkvóta-esztendőben legkevesebb 5 és legtöbb 20 tonna tejet értékesítő termelők 240 eurós fix összegű támogatásra, a 20 és 200 tonna közötti tejmennyiséget termelő farmerek a leszállított tejvolumen függvényében tonnánként 12 eurós támogatásra, míg a 200 tonnánál nagyobb mennyiséget termelő és leszállító tehenészetek 2900 eurós fix támogatásra számíthatnak. A krízistámogatást a gazdák a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) megyei központjaiban igényelhetik: a lapunk birtokába került határozattervezet alapján a kérelmek benyújtási határideje 2016. február 15.
A tenyészüsző-vásárlást pártolná Tánczos
Tánczos Barna úgy véli, a támogatásra jogosultak körének – a néhány tehenes gazdák rovására történő – szűkítésével a minisztérium egyszerre két gondra próbált megoldást találni: egyrészt az APIA-t tehermentesítve igyekeztek csökkenteni a támogatást igénylő gazdaságok számát, másrészt pedig ily módon próbáltak a közepes és nagyobb gazdaságok számára elfogadhatóbb összegű támogatást juttatni.
– Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a hazai tejtermelők számához képest a Brüsszeltől kapott 11 millió euró nagyon kicsi összeg. A gazdák között ezt jól elosztani majdhogynem lehetetlen. Volt olyan elképzelés is, hogy a támogatást a szaktárca fordítsa inkább tenyészüsző-vásárlásra. Ez valóban segítség lett volna azoknak a gazdáknak, akik ténylegesen fejlődni és kilábalni akarnának a jelenlegi nehéz helyzetből. Így viszont inkább egyfajta szociális támogatásról beszélhetünk, amit szétosztanak a tejtermelők között, de gyakorlatilag senki sem érzi meg ennek pozitív hatását – jegyezte meg a szenátor.
Domján Levente
Fejő gazdák. A kistermelők húzzák a rövidebbet Fotó: Domján Levente[/caption]
A támogatásigénylők nagy számától és a támogatási összegek elaprózódásától tartva kihagyja a szaktárca a rendkívüli tejtámogatásra jogosultak köréből az éves szinten 5 tonnánál kisebb tejmennyiséget értékesítő termelőket – derül ki abból a kormányhatározat-tervezetből, amely alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium az Európai Bizottságtól a romániai tej- és húságazat szereplői számára tavaly decemberben elkülönített 11,1 millió eurós krízis-támogatás elosztásáról és felhasználásáról rendelkezik.
Semmit sem kapnak a 2-3 tehenes gazdák
A várhatóan még a héten a kormány asztalára kerülő jogszabály-tervezetre Tánczos Barna szenátor, a felsőház mezőgazdasági bizottságának titkára hívta fel a figyelmet. A RMDSZ agrár-szakpolitikusa úgy véli, a támogatáselosztás főleg a két-három tehenes kisgazdaságokat sújtja, de – a szűkös támogatási keretösszeg miatt – még a tizenkét-tizenöt fejősállománnyal rendelkező gazdákat is csak szimbolikus támogatásban részesítik.
– A beharangozott krízistámogatás gyakorlatilag olyan kifizetéssé vált, mely nem válaszol a valós igényekre, hisz figyelmen kívül hagyja azokat a kistermelőket, akiket legjobban sújtott a tejválság. Ezek az évi 5 ezer liternél kevesebb tejet termelő és értékesítő gazdaságok, magyarán a két-három tehenes gazdák. Másrészt csupán szimbolikus összeggel segíti az 5 és 20 tonna közötti tejmennyiséget termelő gazdákat is. Ugyanis az esetükben meghatározott 240 eurós, azaz nagyjából ezer lejes támogatás aligha nevezhető valódi segítségnek – értékelte lapunknak Tánczos.
Minimum 240, maximum 2900 eurós támogatás
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumban kidolgozott jogszabály alapján az Európai Bizottságtól kapott egyszeri, 11,1 millió eurós krízistámogatást két tételre bontva osztják szét: 8,773 millió eurót a tejtermelőknek, 2,372 millió eurót pedig a hazai sertéstenyésztők megsegítésére szánnak. A támogatásra jogosult tejtermelőket három nagyobb csoportba sorolták: a 2015. március 30-ával lezárult 2014–2015-ös tejkvóta-esztendőben legkevesebb 5 és legtöbb 20 tonna tejet értékesítő termelők 240 eurós fix összegű támogatásra, a 20 és 200 tonna közötti tejmennyiséget termelő farmerek a leszállított tejvolumen függvényében tonnánként 12 eurós támogatásra, míg a 200 tonnánál nagyobb mennyiséget termelő és leszállító tehenészetek 2900 eurós fix támogatásra számíthatnak. A krízistámogatást a gazdák a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) megyei központjaiban igényelhetik: a lapunk birtokába került határozattervezet alapján a kérelmek benyújtási határideje 2016. február 15.
A tenyészüsző-vásárlást pártolná Tánczos
Tánczos Barna úgy véli, a támogatásra jogosultak körének – a néhány tehenes gazdák rovására történő – szűkítésével a minisztérium egyszerre két gondra próbált megoldást találni: egyrészt az APIA-t tehermentesítve igyekeztek csökkenteni a támogatást igénylő gazdaságok számát, másrészt pedig ily módon próbáltak a közepes és nagyobb gazdaságok számára elfogadhatóbb összegű támogatást juttatni.
– Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a hazai tejtermelők számához képest a Brüsszeltől kapott 11 millió euró nagyon kicsi összeg. A gazdák között ezt jól elosztani majdhogynem lehetetlen. Volt olyan elképzelés is, hogy a támogatást a szaktárca fordítsa inkább tenyészüsző-vásárlásra. Ez valóban segítség lett volna azoknak a gazdáknak, akik ténylegesen fejlődni és kilábalni akarnának a jelenlegi nehéz helyzetből. Így viszont inkább egyfajta szociális támogatásról beszélhetünk, amit szétosztanak a tejtermelők között, de gyakorlatilag senki sem érzi meg ennek pozitív hatását – jegyezte meg a szenátor.
Domján Levente
