A járvány világszintű terjedése óta a közgazdászok és pénzügyi elemzők igyekeztek felmérni a helyzetet és feltérképezni a lehetséges következményeket a gazdaságban. Dr. Szász Levente, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának magyar tagozatán működő kutatócsoport vezetője és a kutatócsoport tagjai számoltak be lapunknak tapasztalataikról.

Többségében a várt negatív hatások beigazolódtak, de azt is érdemes megjegyezni, hogy a kialakult helyzetnél akár még fájdalmasabb forgatókönyvek is megvalósulhattak volna. A járvány hazai kirobbanását követően, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának közgazdászai által készített előrejelzések (lásd: econ.ubbcluj.ro/coronavirus) 14–15% közötti gazdasági visszaeséssel számoltak 2020 második negyedévére. Ezzel szemben a legfrissebb statisztikai adatok szerint Románia bruttó hazai terméke mindössze 11,9%-kal esett vissza. Természetesen, ez még így is az elmúlt két és fél évtized (1995 óta állnak rendelkezésre negyedéves GDP-statisztikák) legrosszabb negyedéve – kezdte gondolatait a szakértő, aki a csoport tagjaival – dr. Bálint Csaba, dr. Csala Dénes, dr. Csíki Ottó, dr. Nagy Bálint Zsolt és dr. Rácz-Béla Gergely – folyamatosan követi és elemzi a gazdasági eseményeket. A szakértő szerint a vártnál némileg mérsékeltebb visszaesés mögött több tényező is meghúzódik, mivel a gazdaság újranyitása a várakozáshoz képest néhány héttel korábban történt meg, ennek megfelelően pedig a kilábalás folyamata relatíve hamarabb indulhatott el. A kutatásvezető hangsúlyozta: mind globális, mind pedig helyi szinten olyan gazdasági lépéseket tettek meg, amilyenekre korábban nem volt példa. A világ vezető gazdaságaiban óriási mértékű gazdaságélénkítő intézkedésekről döntöttek, ezeknek begyűrűző pozitív hatásai itthon is segítettek valamelyest tompítani a járvány okozta sokkot. Ezzel párhuzamosan fontosak voltak a hazai központi bank lépései és egyes kormányzati intézkedések is, még ha utóbbi esetében a gyakorlatba ültetés során tapasztalhatók fennakadások.

Egy megyét sem kímélt a vírus
– A képet azzal is fontos kiegészíteni, hogy a gazdaság főbb ágazatai közül az építőipar meglepő ellenállóságról tett tanúbizonyságot, illetve voltak olyan szektorok – s itt az IT-szektort kell elsősorban kiemelni –, amelyek képesek voltak növekedést felmutatni a nehéz körülmények ellenére. Románia azon országok közé tartozik, amelyek az idei év első felében az EU-s átlaghoz mérve kisebb visszaesést mutattak fel. Ebben közrejátszik az, hogy a koronavírus valamivel később jelent meg itthon, illetve viszonylag hamar bevezették a járvány megfékezését célzó intézkedéseket, így a helyzet nem mérgesedett el olyan mértékben, mint egyes dél-európai országokban. Szintén fontos tényező, hogy a vendéglátás, turizmus Románia gazdaságán belül nem annyira meghatározó, mint számos déli, tengerparti ország esetében, ezért a külföldi turisták elmaradása nem okozott ugyanolyan nagymértékű kiesést – derült ki a kutatók elemzéséből.
A szakértők kiemelték: Hargita megyére vonatkozóan elsősorban ugyanaz állapítható meg, mint az ország összes többi megyéjére: tekintettel, hogy a járvány egyik megyét sem kímélte, illetve a korlátozó intézkedések az ország egész területére vonatkoztak, így nincsenek jelentős eltérések az egyes megyék között a gazdasági teljesítmény visszaesése tekintetében. Mégis, a Hargita megyei visszaesés a második negyedévben nagyon enyhén meghaladta az országos átlagot, ez azonban a gazdaság szerkezetével magyarázható: Hargita megyében az országos átlaghoz képest nagyobb részarányt képviselnek az ipari ágazatok (Hargita megyében ez 32%, az országos átlag 25%), amelyeket jelentős mértékben visszavetett a járvány miatti korlátozások időszaka.
– Ha csak a textil- és divatiparban történt vállalatbezárásokra gondolunk, akkor ez az átlagot meghaladó visszaesés kézzelfoghatóvá válik. Ugyanakkor a jövőre nézve nagyon fontos kiemelni, hogy a bezárt vállalatok helyére a hatóságoknak új befektetőket kell bevonzani (pl. ipari parkok támogatásával), amelyek „felszívhatják” a felszabaduló és kiváló szakképzettséggel rendelkező munkaerőt – fűzte hozzá Szász Levente.
A kolozsvári elemzők úgy vélik, a járványhelyzet elmérgesedése és a mobilitást korlátozó intézkedések bevezetése március második felében kezdte el igazán éreztetni gazdasági hatásait. Sajnos havi frekvenciájú GDP-adatok nem állnak rendelkezésre, azonban a kolozsvári BBTE hatfős kutatócsoportjának becslései szerint a gazdasági aktivitás mértéke már márciusban kb. 5%-os visszaesést mutatott februárhoz mérve. Ez már önmagában is példátlan érték az elmúlt néhány évtized tapasztalataival összehasonlítva. Mindazonáltal a mélypontot áprilisban érte el a gazdaság, ekkor számításaik szerint a gazdaság nagyságrendileg 16%-kal a februári szint alatt teljesített. A jó hír, hogy az újranyitással párhuzamosan a kilábalás első jelei már májusban megmutatkoztak, júniusban pedig mindenképp dinamikus helyreállásról beszélhettünk. Ezt követően a kilábalási folyamat összességében érezhetően lassult, de nem állt le teljesen, így augusztusban a gazdasági aktivitás már csak 4%-kal maradt el a válság előtti szinthez képest. Ennek megfelelően a harmadik negyedév igazán dinamikus GDP-növekedést hozhat a gyengén teljesítő mezőgazdaság ellenére is. Az erre vonatkozó első hivatalos adatokra azonban még néhány hetet várni kell – hangzott el.

Elviselhető a helyzet
– A járvány második hulláma miatt az utolsó negyedévre vonatkozó várakozások gyorsan romlanak, a rövid és hosszú távú kilátások körüli bizonytalanságok pedig jelentősen megemelkedtek. A hivatalos adatok szerint 2020. szeptember végén 258 917 munkanélkülit regisztráltak országos szinten, ez 2020 januárjához képest csupán 26 377-tel több. Ha azt nézzük, hogy áprilisban egymillió személy volt kényszer-munkanélküliségen, akkor ebből az látszik, hogy noha a járvány jelentősen érintette a munkaerőpiacot a tavaszi hónapokban, a helyzet nem drámai, a munkanélküliségi ráta csak mérsékelten növekedett. Jelentős sokk érte a munkaerőpiacot, de ezt a kormányzati intézkedések, mint a kényszer-munkanélküliség intézménye, egyelőre csillapították. Ettől függetlenül ezek az intézkedések nem hosszú távra szólnak, így kérdéses, hogy például a vendéglátóipar, turizmus, kultúra és művészetek, légi közlekedés iparágakban hogyan alakul jövőre a munkavállalók sorsa – hangsúlyozta a szakértő.
Hozzátette: az elmúlt évek során a háttérben számos trend kezdett formát ölteni, ezek közé tartozik a digitalizáció és általában az adat, az információ forradalma. A járvány sok szempontból ráerősített, felgyorsította ezeket a tendenciákat. Számtalan hazai és külföldi vállalat kényszerült arra, hogy hetek vagy akár napok leforgása alatt átálljon a távmunka intézményére. Ez a folyamat a vírus okozta nyomás nélkül, valószínűleg éveket vett volna igénybe.
– Ennek érdemes lehet a pozitív vetületeit is megvizsgálni, meglátni benne a lehetőséget. Az utóbbi évtizedekben például az volt a jellemző, hogy számos fiatal elhagyja Hargita megyét jobb fizetések reményében. A járvány hatására talán az élhetőbb környezet, a kedvező földrajzi és természeti adottságok miatt a régió valamelyest felértékelődhet a munkavállalók szemében, legalábbis ha az általuk végzett feladatok jelentős részben átköltöztethetők az online térbe – mondta Szász Levente.
A szakértő azzal zárta beszámolóját, hogy gyakorlatilag a teljes régió jövőjét átírhatja a következő évek során az EU-s források hatékony felhasználása. Jelen állás szerint Románia számára nagységrendileg 80 milliárd euró válik elérhetővé a következő időszakban. Ennek egy nagyon-nagyon pici szelete is, ha bölcsen használják fel, gyökeres változást indíthat el, megalapozva ezzel az utat a régió fenntartható felzárkózása előtt.