A nyár beköszönte sokak számára az allergiás időszak beköszöntét is jelenti. Az esetenként ijesztő tünetekkel járó allergiás reakciókról, ezen belül is bővebben a gyermekkori légúti allergiákról kérdeztük a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház allergológus főorvosát, dr. Orbán Évát. Mint megtudtuk, az asztma az egyik leggyakoribb gyermekkori betegség. – Mit jelent az allergia? – Az allergia (túlérzékenység) veleszületett hajlam talaján kialakuló, az immunrendszer tévedéseként is felfogható reakciót jelent, amelynek során bizonyos környezeti, egyébként ártalmatlan anyagokra (antigénekre) immunrendszerünk védekezésként ellenanyagokat (antitesteket) termel. Az allergiában fontos szerepet játszó egyik ilyen ellenanyag az immunglobulin E (IgE). Az allergiás tünetek az enyhe kórképektől az akár életveszélyes tünetekig terjednek. Az allergéneket rendszerint aszerint csoportosítják, hogy miként jutnak be szervezetünkbe. Így megkülönböztetünk légúti allergéneket, melyek a belélegzett levegővel kerülnek a légutakba, elsősorban légúti tüneteket okozva és táplálkozási allergéneket, melyek ételekkel, színezőanyagokkal, tartósítószerekkel jutnak be szervezetünkbe, ezek a bőrtünetekért, hasi panaszokért felelősek. Ezenkívül még megemlíthető a rovarméreg-allergia, ilyen például a méh- és darázscsípésre kialakuló reakció. – Melyek a gyermekkorban leggyakoribb allergiás problémák? – Az allergiás tünetek bármely életkorban kialakulhatnak, de leggyakrabban gyermekkorban kezdődnek. Ha az allergia egyszer kialakult, akkor az allergiás betegségek meghatározott sorrendben követik egymást, ezt nevezzük allergiás (atópiás) menetnek. Legkorábban, csecsemőkorban az ételallergia és allergiás bőrgyulladás jelentkezik, amelyet az asztma követhet, az allergiás szénanátha rendszerint későbbi gyermekkorban jelentkezik. – Kiket és milyen allergénekre ajánlott vizsgálni gyermekkorban? – A csecsemőknél a tehéntejre, tojásfehérjére, gabonafélékre (búzaliszt), szójára, mogyorófélékre való érzékenységet érdemes megvizsgáltatni. Egy-négy éveseknél a tehéntej, tojásfehérje, gabonafélék (búzaliszt, rozs), szója, mogyorófélék, atkák, macskaszőr okozhat gondot. Négyéves kor fölött az előzőek mellett az atkák, háziállatok, pollenek, penészgombák, svábbogár lehet allergén. – A gyermekeket milyen mértékben érintik a légúti allergiák, ezek közül melyik a leggyakoribb a körükben? – Az asztma ma az egyik leggyakoribb, kezelést és gondozást igénylő betegség gyermekkorban, mely genetikai és környezeti tényezők kölcsönhatása következtében alakul ki, és amelynek előfordulási aránya mind a fejlett, mind a fejlődő országokban egyelőre folyamatosan emelkedik. Gyakoriságát a nyugati életstílus néven összefoglalt okokkal magyarázzák, amelyeknek fontos pontja a higiénés teória. A falu és város között az allergiás betegségek szempontjából inkább az a döntő különbség, hogy a szülők mezőgazdasági tevékenysége révén a gyermekek életük kezdetén (már a méhen belüli életszakaszban) több virágporral, állati szőrrel és baktériummal találkoznak, ez pedig védelmet jelent az allergia kialakulásával szemben. A 14 éven aluli gyerekek legalább 3 százaléka szenved asztmában. Az esetek felében az asztma 5 éves kor előtt kezdődik. A betegség kezdeti súlyossága meghatározza a későbbi történéseket: az enyhe asztmában szenvedők 70 százaléka felnőttkorára „kinövi” a betegséget vagy enyhe tünetekeik lesznek, míg a gyermekkori súlyos betegek 70 százalékánál az asztma megmarad és továbbra is súlyos formában zajlik. Régóta ismert, hogy az asztmás betegek családjában halmozottan fordul elő a betegség. 14 éves korig a fiúk körében kétszer olyan gyakori, mint a lányoknál, később ez a különbség eltűnik, és a késői kezdetű betegség már a lányoknál, illetve a nőknél gyakoribb. A szülők és testvérek allergiás betegsége esetén a születendő gyereknél az asztma kialakulásának esélye jelentősen nagyobb. A kockázat akár 60-80 százalékos, ha például mindkét szülő allergiás asztmás. Az allergiás szénanátha szintén gyakori. Az orr és az orrmelléküregek nyálkahártyájának gyulladását jelenti, amelyet valamilyen allergiás reakció vált ki. Ez bármely életkorban előfordulhat, sokszor kimutatható a családi halmozódás. Beszélhetünk egész éven át tartó és néhány hétig, hónapig tartó szezonális nátháról. – Milyen tünetei vannak a gyermekkori légúti allergiáknak? Miből sejtheti a szülő, hogy allergia állhat a háttérben? – A gyermekkori asztmára jellemző a tünetek rohamszerű megjelenése, majd a hosszabb-rövidebb ideig tartó tünetmentesség. A tünetek egy része a szülők számára is egyértelmű: ziháló légzés, megnyúlt, nehéz kilégzés, sípoló hang kilégzéskor, száraz, irritatív köhögés, mellkasi szorító érzés, szapora, kapkodó légvételek, nyakon, bordák között és bordák alatt belégzéskor finom behúzódás figyelhető meg. Kisgyerekkorban ősztől tavaszig a közösséggel járó gyakori légúti hurutok miatt sok gyerek köhög. Asztmára utalhat, ha a köhögés éjszaka, terheléskor, síráskor vagy nevetéskor lép fel. Az asztmás roham vagy asztmás állapotrosszabbodás kiváltó okai: légúti vírusfertőzések, fizikai terhelés, hideg levegő belélegzése, allergiát okozó anyagok: háziporatka, pollenek, állati szőrök, légutakat izgató anyagok (dohányfüst, erős szagok, szennyezett levegő, időjárási frontok), lelki tényezők. Az allergiás szénanátha tünetei: orrdugulás, orrfolyás (kétoldali, híg, vízszerű váladékozás), orrviszketés, torok- és fülviszketés, tüsszögés. A súlyos allergiás tünetek miatt rosszul alvó gyermek levert, fáradékony, testi és szellemi tevékenysége csökken. Akkor gyanakodhatunk allergiára, ha a családban már előfordult valamilyen allergiás megbetegedés, ha már korábban is előfordult allergiás eredetű bőr-, étel-, gyógyszerérzékenység és/vagy asztmás nehézlégzés. Továbbá akkor, ha a panaszok mindig azonos évszakhoz, helyhez kötötten kezdődnek, ha a tünetek csak bizonyos tevékenységgel kapcsolatosak, ha 7-10 napnál hosszabb ideje tart a vizes orrfolyás, ha az orrpanaszok láz nélkül jelentkeznek, és ha a tünetek antibiotikus kezelésre nem javulnak. Az 5 éves kor alatti gyerekeknél a légúti vírusfertőzések során gyakran jelentkeznek asztmához hasonló tünetek. Sokuknál ezek a tünetek ismétlődnek minden légúti hurut során. Leginkább akkor tekinthető az ismétlődő asztmás hörghurut az asztma csecsemő- és kisgyermekkori megnyilvánulásának, ha egyidejűleg más allergiás betegség is fennáll. A hároméves kor előtt kezdődő tünetek nagyobb része tűnik el iskoláskorra. – Milyen vizsgálati lehetőségek állnak rendelkezésre? – A beteg, illetve a szülő kikérdezése (beleértve a családban előforduló betegségeket is), a kórtörténet, a tünetek és orvosi vizsgálat alapján tudja felállítani az orvos az asztma diagnózisát. Kiegészítő vizsgálatra a diagnózis megerősítéséért van szükség. Ilyen kiegészítő vizsgálat a tüdő működésének vizsgálata, a légzésfunkciós vizsgálat. Ezt 5-6 éves életkor fölött végzik, a beteg együttműködése szükséges hozzá. Az allergia kimutatása fájdalommentes, szúrásos vagy karcolásos allergiás bőrpróbával (Prick-teszt) történik a leggyakoribb légúti allergénekkel. Kiegészítő vizsgálat a specifikus IgE-meghatározás, vérvétellel. – Milyen kezelési, gyógyulási lehetőségek vannak? – A betegség súlyossági fokának meghatározása döntő a kezelés szempontjából. E gyógyszerek megszüntetik, csökkentik a hörgőizomzat görcsét, a nyálkahártya duzzanatát és a váladék termelődését. Az asztma gyógyszeres kezelésére hörgőtágítók és gyulladáscsökkentők állnak rendelkezésre. Az inhalációban bevitt gyógyszer gyorsabban hat és kevesebb a mellékhatása. Az asztmát csecsemő- és kisgyermekkorban is inhalációs gyógyszerekkel kezeljük. A legjobb inhalációs módszer és eszköz az, amit a gyermek elfogad és jól használ. Minél rosszabbul használja az inhalációs eszközt, annál inkább igaz, hogy akár a felnőttkori dózis többszörösét kell alkalmazni. – Az allergiás szénanátha kezeléséről mit érdemes tudni? – Vannak gyógyszerek, amelyek azonnal hatnak (érösszehúzó hatású orrcsepp, orrspray), mások csak órák, napok múlva fejtik ki maximális hatásukat (allergiaellenes tabletták, sprayek). Egyes gyógyszereket csak bizonyos ideig szabad alkalmazni, de vannak olyanok, amelyeket akár hónapokig, évekig kell használni. Orrcseppet, orrsprayt mindig a lehető legjobban kitisztított orrba cseppentsünk. A gyógyszerek többsége hatékonyabb, ha a kezelést egy-két héttel a várható tünetek jelentkezése előtt már elkezdjük. Gyermekkorban különösen érvényes alapelv, hogy a gyógyszereket a lehető legkisebb, de még hatékony adagban alkalmazzuk. Az allergiás betegségek oki kezelését jelenti az allergénspecifikus immunterápia, ilyenkor a panaszokat okozó allergén tisztított kivonatát juttatják emelkedő adagban, injekció, tabletta, cseppek formájában a szervezetbe, aminek következtében tolerancia alakul ki, a szervezet átmenetileg vagy véglegesen veszít túlérzékenységéből. Ez a terápia három-öt évig tart. – Milyen megelőzési lehetőségek vannak ezen a téren? – Az elsődleges megelőzés az érzékenyítés megelőzése, ebben segít a kizárólag anyatejes táplálás, az allergének kiiktatása a lakásból, az állattartás mellőzése, a kismama dohányzásának mellőzése. A másodlagos megelőzés a túlérzékenyekben a betegség megelőzése, ezt segíti az allergének kerülése otthon, a munkahelyen és a szabadban.

R. Kiss Edit