Érvénybe lépett a Graţiela Gav­rilescu környezetvédelmi miniszter által – még július 5-én, a székelyföldi elöljárók, gazdák és vadászok bukaresti tüntetésekor – megígért rendelet, amelyben lehetővé teszik 140 kártevő medve és 97 farkas kilövését. Az illetékesek csak részben elégedettek a jogszabály rendelkezéseivel, de kezdetnek ez is megteszi – állítják. Romániában másfél évvel ezelőtt, a szakértői kormány idején állították le a védett állatnak nyilvánított medvékre és farkasokra vonatkozó kilövési engedélyek kibocsátását. Az elmúlt években megszaporodott, főként a medvék által okozott károk miatt számtalan fórumon szólaltak fel mind a mezőgazdasággal, mind a vadászattal foglalkozók, illetve a székelyföldi elöljárók is. A szakértők szerint Romániá­ban majdnem 7000 medve található, amelyeknek körülbelül 80 százaléka Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megye területén él. A most érvénybe lépett úgynevezett beavatkozási rendeletben a miniszter nem állít vissza kilövési kvótát, hanem a kártevő egyedek eltávolítására adott engedélyt erre az évre. Nagyobb számot is jóváhagyhattak volna Az országos szinten 140 medvét és 97 farkast meghatározó számokkal a vadászok és vadgazdák messzemenően nem elégedettek. Az állományszabályozó kilövési kvóta újra bevezetésének örültek volna a legjobban, amelynek ideális esetben 500 medvére kéne vonatkoznia éves lebontásban. A rendelet csak tűzoltásnak jó, a probléma gyökerét nem oldja meg, véli Benke József, a Zetelaka és Társai Vadász és Horgász Társulat igazgatója. – A kártevő állatok kilövésének módozatával nem vagyunk elégedettek, mivel mi azt javasoltuk, hogy lessel, cserkeléssel és hajtással is élhessünk, azonban csak a lesből történő lövést hagyták jóvá. Jó döntés volt azonban, hogy a vad elfogását és kilövését a technikai személyzetnek csupán a jelenlétéhez kötik, az általunk ismert szöveg alapján ugyanis csak ők hajthatták volna végre a beavatkozást – fejtette ki a vadgazdálkodási szakember. A vadászok és vadgazdák nehezményezték azt is, hogy a rendelet eredeti szövegében szerepelt az a kikötés, hogy a leterített nagyvad bőrét nem szabad eladásra kínálni. Az érvényes rendeltből törölték ezt a passzust, így a bőrök értékesítése is lehetővé válik – ez feltehetően a vadászok korábbi tiltakozása miatt került ki a szövegből. Amint Benke Józseftől megtudtuk, az, hogy melyik megyében hány egyedet lőnek majd ki, a vadásztársulatok által a minisztérium biodiverzitási osztályához benyújtott kérések alapján dől el. A rendeletben külön kitérnek arra, hogy milyen szakértői véleményekre és dokumentumokra van szükség ahhoz, hogy a beleegyezést megkapják. A vadásztársulat igazgatója aggodalmát fejezte ki, mivel meglátása szerint a leosztott engedélyek száma egyes vadásztársulatok elégedetlenségét válthatja ki. Gond, hogy el is szállíthatják a vadakat Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint két gyenge pontja is van a rendeletnek, az egyik az, hogy a 140 és 97 egyedbe beletartoznak az elszállítandó példányok is, amelyek máshol ugyanúgy károkat fognak okozni. A másik kifogásolható pontja a rendeletnek, hogy a kárfelmérő bizottságban a Környezetvédelmi Őrség szakembereinek jelenlétét is előírják, akikből Hargita megyében csak kettő dolgozik. Véleménye szerint ez lassíthatja a kártérítések végrehajtását. – Örvendünk a rendeletnek és köszönettel tartozunk a miniszter asszonynak, hogy a zöldek tiltakozása ellenére megtette ezt a lépést, még ha késve is, hiszen július 5. óta eltelt 62 nap. Mi arra bátorítjuk, hogy ezen az úton haladjon tovább – jelentette ki a megyei tanács elnöke. Elküldték a petíciót és az aláírásokat Borboly Csaba a nép ügyvédjéhez címzett petíciót adott fel a postán tegnap délután, ehhez 3724 lakossági aláírást is mellékeltek. A beadványt, amely az emberek testi épségének garantálását kéri, szeptember 15-ig még alá lehet írni, eddig egyébként több mint hétezren már ellátták kézjegyükkel. A megyeitanács-elnök elmondta, azért fordultak a nép ügyvédjéhez, hogy érvényt szerezzenek az emberek jogainak, és megfelelő jogszabály-módosításra ösztönözzék a kormányt annak érdekében, hogy a lakosság biztonságban érezhesse magát. Mint mondta, jelenleg, ha egy embert medvetámadás ér, semmilyen kárpótlásban nem részesül. A petíció mellé olyan európai uniós joggyakorlatokat is mellékeltek, amelyek megoldást jelenthetnek a romániai helyzetre. A beadványt az az öt Hargita megyei áldozat is aláírta a tízből, akiket idén támadt meg a medve. A megyei tanács sajtószolgálatának tájékoztatása szerint egyébként Borboly Csaba felhívással fordul a vadásztársulatokhoz és a polgármesteri hivatalokhoz, hogy minél előbb kérvényezzék a beavatkozási engedélyeket a veszélyes medvék ügyében Márk Boglárka