Kevés a logopédus, alig van gyermekpszichiáter

Egyre több a szorongó, kényszeres gyermek az iskolákban, növekszik a beszédhibák, különböző tanulási zavarok és függőségek előfordulása, miközben az ingyenesen elérhető mentálhigiénés segítői hálózat még mindig elég foghíjas megyénkben. A városi iskolákban többnyire vannak szakemberek, de a vidéken élőknek gyakran csak a fizetős szolgáltatás érhető el.

Asztalos Ágnes
Becsült olvasási idő: 8 perc
Kevés a logopédus, alig van gyermekpszichiáter
Sok a segítségre szoruló gyermek, kevés a segítő szakember Fotó: Veress Nándor

A tanügyi rendszer részeként, ingyenes logopédiai, fejlesztő­pe­dagógiai és pszichológiai szolgáltatás működik a tanintézetekben. Már ahol van szakember. Évekig nem bővítették az állások számát, mindössze a múlt tanévben hirdethetett meg a tanfelügyelőség néhány fejlesztőpedagógusi és iskolai tanácsadói helyet.

Krónikus szakemberhiány

Logopédus mindössze húsz dolgozik a megye napközijeiben, iskoláiban. Ők azok, akik a beszédhibák kijavításával, a beszédzavarok kezelésével foglalkoznak a Hargita Megyei Erőforrás és Nevelési Tanácsadó Központ munkatársaiként. Egy szakemberhez általában több tanintézet és sok száz gyermek tartozik. Az „anyaintézmény” vezetője, Szabó Irén-Ottília elmondta, hogy a mostani számnak legalább a duplája kellene ahhoz, hogy minden gyermek számára elérhető legyen ingyenesen a logopédia, de igazából 22-25 szakember alkalmazása oldaná meg a helyzetet. A falvakban alig van logopédus, a megyeszékhelyen például mindössze négyen dolgoznak iskolában, Maroshévízen ketten, egyedül Székelyudvarhely áll viszonylag jól ezen a téren.
Óriási az igény a fejlesztőpedagógusok munkájára is, hiszen nagyobbrészt ők foglalkoznak a sajátos nevelési igényű (CES) tanulókkal, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekeken segítenek, lemaradásokat hoznak be, különböző fejlődési zavarok (például diszlexia, diszgráfia stb.) korrekciójával dolgoznak. Megyénkben egyébként jelenleg közel 1500 ún. CES-bizonylattal rendelkező tanuló szerepel a nyilvántartásban. 
Az érvényes szabályozás szerint minden 12, sajátos fejlesztést igénylő gyermek után járna egy fejlesztő tanári állás. Megyénkben csupán 49-en vannak, ők a három kisegítő­iskolához (a bélbori és oklándi speciális iskolához, illetve a csíkszeredai Szent Anna Speciális Szakiskolához) tartoznak, de különböző munkapontokon fejtik ki tevékenységüket, iskolákban főleg. Van olyan fejlesztő, nem is kevés, aki háromszor annyi gyerekkel dolgozik, mint ami a szabályozóban áll.

Van, ahol bővült a hálózat

Legtöbben az iskolai tanácsadók (iskolapszichológusok) vannak, akik szintén az Erőforrás és Nevelési Tanácsadó Központ alkalmazottai, és ugyancsak kihelyezett munkapontokon, napközikben, általános és középiskolákban dolgoznak. A múlt tanévben tíz állással bővült a hálózat, ennek köszönhetően olyan vidéki településekre is került teljes vagy részmunkaidős pszichológus, ahol sosem volt, vagy csak egy-két napot járt ki valaki. Szabó Irén-Ottília példaként említette Tusnáfürdőt, Etédet és Újszékelyt, Hidegséget és Oroszhegy községet, vagy a Kászonokat. Az újakkal együtt összesen 72 tanácsadó működik megyénkben, közülük 66-an terepen dolgoznak, hatan pedig az Erőforrás és Nevelési Tanácsadó Központ csíkszeredai székhelyén. Összesen négyen vannak, akik kimondottan „óvodapszichológusi” feladatkört látnak el. 

– Az iskolai tanácsadó feladatköre minden egyéb, ami a logopédus vagy a fejlesztő hatáskörén kívül esik

– tudtuk meg Szabó Iréntől.
Mint mondta, a szorongástól a függőségekig, beilleszkedési nehézségektől a bullying-helyzetek kezeléséig, a pszichés hátterű tanulási zavaroktól a kamaszkori problémákon át a pályaorientációig számos nehézséggel, kérdéssel keresik meg őket. 

– Bár már évek óta érvényben van a törvény, amely szerint egy iskolapszichológushoz 500 tanuló tartozik, megyénkben valójában a régi és új szabályozás között vagyunk. Az új állásokat már 650-es létszámmal is el lehetett foglalni, de egy iskolai tanácsadóra általában 800–900 gyermek jut, és van nem egy kolléga, aki az óvodástól a középiskoláig terjedő spektrumon látja el feladatait

– közölte Szabó Irén.
Az intézményvezető hangsúlyozta, hogy az iskolai tanácsadónak legfőbb feladata a megelőzés, illetve az akut helyzetek azonosítása lenne, továbbá a tanintézetekbe járók jó közérzetének támogatása, a tanácsadás, a tanár-diák, szülő-gyerek kapcsolat javítása lenne, tehát nem a különböző pszichés zavarok terápiája! De gyakran nincs, ahová továbbküldeni a bajban lévő családot, gyermeket, serdülőt.

Mi van az iskolán kívül?

Tavaly év végétől egy kormányrendelet értelmében legtöbb tíz ingyenes pszichológiai konzultációra és pszichoterápiás ülésre is jogosultak a diákok, a szülők, tanárok, családorvos vagy az iskolai tanácsadó ajánlására. Bár megyénkben – főleg a városokban – már több terápiás irányzatban is működnek magán pszichológiai rendelők, a központnál úgy tudják, alig öten vállalták, hogy óradíj nélkül fogadják a tanulókat: Maroshévízen várhatóan négyen lesznek, és Székelyudvarhelyen egy szakember kapcsolódott be a programba.
Nagy a hiány a kiskorúak számára ingyenesen elérhető gyermekpszichiáterből is, miközben az iskolai tanácsadók mindennapi tapasztalata és a kutatások is arról szólnak, hogy növekvőben van például a depresszióval küzdő fiatalok száma. Megyénkben a járóbeteg-ellátás keretében mindössze két gyermekpszichiáter dolgozik, mindketten a csíkszeredai megyei kórháznál. 



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!