A korábbi években megszokott egy helyett idénre már kétnaposra bővült a hétvégén tartott negyedik Gyergyóremetei Gazdanapok programválasztéka. Bár a szombati lovas rendezvényeket az esős, hűvös időjárás hátráltatta, a tegnapi disznóvágással, mesterségbemutatókkal, jószágmustrákkal tarkított gazdaünnepet semmi sem zavarta. [caption id="attachment_38158" align="aligncenter" width="4752"] A legkisebb gazda saját pónijával sétakocsikáztatta kortársait. Korai kezdés Fotó: Domján Levente[/caption] Gazdanapokat ünnepeltek a hétvégén Gyergyó­re­metén, az ideivel együtt sorozatban immár a negyediket. A gazdanapi rendezvény programját viszont a korábbi esztendők szokásától eltérően a szervezőcsapat – a helyi önkormányzat és polgármesteri hivatal, valamint a helyi gazdaszervezet, a Gyergyóremetei Földtulajdonosok, Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi, Fejlesztési Szövetségének – tagjai ezúttal kétnaposra állították össze. Fiatalok a nyeregben Szombaton a lóról, lótartásról, lovas sportokról szólt a Gazdanap. A lovas programok között páros és egyéni erőpróbákat, továbbá díjugrató versenyeket tekinthettek meg az érdeklődők, noha a versenyszámok helyszínéül szolgáló labdarúgópályát sártengerré változtató eső a lovak és lovasok, illetve a szervezők és a nézők dolgát egyaránt megnehezítette. Petred Károly, az öt éve alakult Remetei Lovasklub vezetője lapunknak nem is titkolta, az eső és a felázott, csúszós pálya miatt a Hargita megyei díjugratási megmérettetésre benevezett versenyzők lassabban és a megszokottnál is óvatosabban teljesítették a távot. A versenyre egyébként – a megyei ifjúsági bajnokságról lévén szó – csak 18 évnél fiatalabb lovasok jelentkezhettek. A helyi lovasklub vezetője – a település aktív lovaséletére is utalva – nem kis büszkeséggel jegyezte meg, hogy az ifjúsági díjugrató versenyen részt vett 24 lovasból 12 a remetei lovarda növendéke volt, ám az ígéretes helyi utánpótláscsapat ennél jóval népesebb. Az a húsz – zömében 10–14 év közötti – fiatal, aki a versenyeken eddig még nem vett részt, a Remetei Lovasklub színeiben a megyei bajnokságban Petred szerint akár már a jövő esztendőben bizonyíthatja tehetségét. Mesterségbemutatók hurkával, tokánnyal Vasárnapra ugyanakkor már az időjárás is kegyeibe fogadta az ünneplőket, a déli órákban a felhők közül a nap is egyre erősebben kikandikált. Tegnap kora reggel disznók visítására ébredhetett a falu: a gazdanapi sokadalom második napja ugyanis hagyományos disznóvágással indult. A kilátogatók déli ebédjéhez szolgáló alapanyagot két százkilós, illetve egy 266 kilós egyed szolgáltatta, amit a gazdákból, vadászokból, önkéntes tűzoltókból álló három csapat tagjai és a véreshurkatöltésben segédkező helyi gazdasszonyok pontos, akkurátus, összehangolt mozdulatokkal dolgoztak fel és szolgáltak fel különböző ételek formájában térítésmentesen a résztvevőknek, érdeklődőknek. Míg az ebéd készült, a gazdák és Gyergyóremetére érkezett vendégek juh-, ló- és szarvasmarhamustrán, helyi élelmiszer- és kézművestermékekből szervezett vásáron, továbbá a hagyományos mesterségbemutatókon vehettek részt. Utóbbi kapcsán helyi mesterek az ács-, a szövő- és a kovács-szakmába engedtek betekintést az érdeklődő kicsiknek és nagyoknak, de a szervezők a kilátogatók kedvéért a tejfeldolgozáshoz szükséges eszközökkel együtt egy hegyi pásztorkalyibát is „leköltöztettek”. A jó hangulatról mindeközben a hely fúvószenekar is gondoskodott. Bakos József, Gyergyóremete alpolgármestere, a rendezvény társszervezője több ok miatt is fontosnak tartja a gazdanapi rendezvényeket. Első helyen a hagyományok megőrzését és éltetését nevezte meg, de szerinte a kikapcsolódáson túl ekkor adódik lehetőség beszélgetésekre, eszmecserékre azokról a termelési, támogatási, legeltetési és termékértékesítési problémákról, amelyek a gazdákat leginkább foglalkoztatják. – Örömmel mondhatom, egyre több olyan fiatal is van a faluban, aki külföldről hazatérve, kinti keresetét, tőkéjét itthon hasznosítja. Több ilyen farm is létesült, minőségi szarvasmarha-állománnyal és elég jól működnek. Az egy-két tehenes gazdaságok száma viszont rohamosan fogy – tette hozzá Bakos. Czikó: 15-20 banival nő a tej felvásárlási ára Az elöljáró szavait erősítette meg lapunknak nyilatkozva Czikó Dezső, a remetei gazdaszervezet elnöke is, a kétnapos gazdanapi sokadalom másik társszervezője. Állítja, a településen azok a gazdák, akik tíznél nagyobb fejős- és húshasznú állománnyal rendelkeznek, a genetikai fajtajavításra, a minőségi szaporítóanyagok beszerzésére is odafigyelnek. Elmondta, Remetén három tejcsarnokon és öt kisebb farmon keresztül egyesületük végzi a tej begyűjtését és értékesítését is. Nyári hónapokban a közel hetven termelőt integráló gazdaszervezet napi 4-5 ezer liter tejet, a téli, illetve a mostani késő őszi időszakban pedig napi 2600-2700 liter tejet gyűjt be és értékesít. – Remélem, a jelenlegi napi 2600-2700 literes mennyiséget a későbbiekben is tudjuk tartani. A tej ára ugyanis november elsejétől minden gazda számára átlagosan 15-20 banival, minőség és mennyiség függvényében 1 lej 5 bani fölé emelkedik. Ennyit tudtunk a felvásárlótól, a szovátai Hochlandtól kicsikarni – újságolta lapunknak Czikó Dezső, aki egyben cáfolta is azt a tavasszal szárnyra kelt híresztelést, hogy a tejfeldolgozó kivonulni készült volna Gyergyó térségéből. – Szükségük van erre a tejre, mert a minőségi fűből adódóan minőségi a tej is – fűzte hozzá a gazdaszervezet vezetője. Domján Levente