Az úzvölgyi 18 hektár csak a jéghegy csúcsa: négy Hargita megyei község összesen több mint 19 ezer hektárral „rövidült” meg a kommunizmus évtizedei alatt Bákó megye javára. Csíkszentgyörgytől egy Úzvölgyéhez hasonló teljes falut ugyancsak az utóbbi években oroztak el, Szépvíz pedig az 1968/2-es közigazgatási törvényre sem hivatkozhat: tőle éppen ez a törvény vett el három teljes falut. [caption id="attachment_91651" align="aligncenter" width="1000"] Csobányos. Az elorzott falu Fotók: Kovács Hont Imre[/caption] Korábban már beszámoltunk arról, hogy július 9-én Hargita és Bákó megye illetékesei határvitákkal kapcsolatos békéltető egyeztetésen találkoztak Gyimesbükkön. A tárgyalás érdemben semmit sem oldott meg, de a sikertelen békéltetésről született egy jegyzőkönyv, amely alapján elkezdődhetnek a közigazgatási perek. A megye prefektusa már akkor kijelentette: nem érzi saját feladatának az eljárások elindítását. Borboly Csaba megyeelnök akkor azt mondta: amint hivatalos átiratot kapnak a prefektus távolmaradásáról, a helyi önkormányzatok indíthatják a pereket, a megyei tanács pedig beszáll ezekbe az eljárásokba. Hargita megyei részről négy község érintett: Szépvíz, Csíkpál­falva, Csíkszentgyörgy és Csík­szentmárton. E falvak vezetőinél próbáltunk utánajárni, hogy pontosan mekkorák a veszteségek, illetve történt-e előrelépés a perek irányába. Az elmondottak alapján senki nem kapott még átiratot a prefektustól. Úzvölgye, a fellángolás szikrája A határviták nem új keletűek, de az úzvölgyi illegális temetőfoglalás után kerültek reflektorfénybe, és ezt követően kezdték felgyorsítani a folyamatokat. Borboly Csaba válasza szerint Úzvölgye 17,8 hektáros belterületével együtt Csík­szentmártonnak 6569 hektárja veszett oda. Ezt alátámasztja Gergely András, a község polgármestere is, aki szerint nagyságrendileg mintegy 6400 hektárjukat Dormánfalvához csatolták még 1968 előtt, a közigazgatási határokat megszabó 1968/2-es törvény életbe léptetése óta pedig újabb több mint száz hektárt hasítottak ki Csíkszentmárton területéből – utóbbi tulajdonképpen Úzvölgye település és a környéke. – Amint megjön az átirat a prefektustól, összeállítjuk a dossziét és kezdjük is a pereskedést – közölte a Hargita Népével Gergely András. Csendes elcsatolás A szintén Bákó megyei Aszó (Asău) községnek saját honlapja szerint is része Csobányos (más megnevezésben Csobános), a fa­lu román neve Ciobănuș. Az em­lített 1968/2-es törvény is elismeri, hogy ezzel szemben a románul – egyetlen betű eltérésével – Ciobăniș névre hallgató, ugyancsak Csobányos viszont Csík­szentgyörgy község részét képezi. A két falu szomszédos, de a „magyar” Csobányos a megyehatár közelében, a román pedig attól távolabb, a Csobányos-patak alsó folyásánál található. „Csobányos nem nagy falu, mégsem fér el egyetlen megyében. A kommunizmus idején a kataszteri mérések folytán a falu területének mintegy 70 százaléka Bákó megyéhez került” – írtuk öt évvel ezelőtt, Tanyavilág című sorozatunkban. György József polgármester már akkor elmondta, hogy 2012-ben a prefektus segítségéért folyamodtak tisztázás végett, de süket fülekre találtak. – Nem vették figyelembe a 1968/2-es törvényt, és a falu innenső végén állapították meg a kataszteri határt. Az aszóiak nyomására ráadásul a lakosok 2017 óta nem is nekünk, hanem nekik fizetik az adót – mondta György József. Csobányos amúgy nagyon apró falu, csupán néhány család lakja, és az elhagyott magyar bennvalókat Aszó felől érkező románok vásárolták meg. Őket nem volt nehéz meggyőzni, hogy ne ide fizessenek adót, a folyamatos felszólításokkal azonban elérték, hogy immár mindenki ezt teszi. – A nagy kiterjedésű erdőink, legelőink kérdését sikerült megoldanunk, csak kisebb területek maradtak az ő kezükben. Csobányos viszont fájó, mert faluról van szó, és az utóbbi években látszólag teljesen elvesztettük – fejtette ki György József. Hozzátette: ők sem kaptak átiratot a prefektustól, de nagyon várják, mert legkésőbb ősszel – a terület újrafelmérését is magában foglaló felkészülést követően – indítanák a pereket. Borboly Csaba válaszából egyébként az derül ki, hogy Csík­szent­györgynek 4155 hektárral „tartoznak”. [caption id="attachment_91652" align="aligncenter" width="1000"] Úzvölgye. Peres úton[/caption] Szépvíz a 2-es törvény vesztese A július 9-i gyimesbükki egyeztetésen Ferencz Tibor, Szép­víz polgármestere nem jelent meg. Mint lapunknak tegnap elmondta: szándékosan maradt távol. Ezt a találkozást ugyanis azzal a céllal szervezték, hogy az 1968/2-es törvény alkalmazására rábírják a Bákó megyei érintetteket. Szépvíznek viszont ez hátrányos „frontvonal”. – Az 1968/2-es törvény megfosztotta Szépvíz községet Kostelektől, Gyepecétől és Ma­gyarcsügéstől, továbbá 3000 hektárnyi erdőtől és legelőtől, és több mint 300 hektár magánkézben lévő kaszálótól. Ha mi az említett törvényre akarnánk támaszkodni, akkor az azt jelentené, hogy lemondunk az elvett területeinkről – fejtette ki Ferencz Tibor polgármester. Mint mondta: 2012-ben már történtek egyeztetések a vitában álló felek – Szépvíz és Ágas község – vezetői között. Ez nem vezetett eredményre, mint ahogy az sem, hogy ugyanezen évben a közigazgatási minisztériumnál a helyzet megoldásáért folyamodtak. Mint mondta: Palánkával is határvitáik voltak, de tőle visszakapták a szépvízi magánterületeket, Ágas azonban hajthatatlan. – Paradox helyzet állt elő viszont azzal, hogy ők megkapták a területeinket, de nagyon jól tudják, hogy nem az övék, így pedig nem mertek „ráállni”, és mai napig mi használjuk. A téesz idejében is a mi téeszünk használta, annak megszűnése után a község tulajdonába kerültek, a közbirtokosságok újraindítását követően pedig rájuk ruháztuk a tulajdonjogot. Ma is a mi csordáink legelnek azokon a területeken – mondta Ferencz Tibor. – A mi esetünkben ez nem jogi, hanem politikai kérdés. Mi nem tudunk perelni, csakis abban bízhatnánk, hogy egy valamikori határmódosítással visszakerülhet hozzánk – tette hozzá a polgármester, nem leplezve, hogy erre nagy tételben azért ő sem fogadna. A Borboly Csabától kapott adatok alapján Szépvíztől összesen 4494 hektárt csentek el. Csíkpálfalva községvezetőjét hiába próbáltuk elérni. Így ebben az esetben csak a megyeelnök válaszára támaszkodhatunk, amely 3924 gazdát cserélt hektárról tud. Így összesen 19 144 hektárral rövidítette meg Hargita megyét a szomszédos Bákó megye. Nem hagyhatjuk ki a felsorolásból ugyanakkor Gyimesbükk községet sem, amelyet teljes egészében, a hozzá tartozó falvakkal együtt Bákó megye elődjéhez, a tartományhoz csatoltak már az 1950-es években. Kovács Hont Imre