Haladékot kapnak a közigazgatási területeikre vonatkozó legeltetési üzemtervek elkészítésére a polgármesteri hivatalok: az új határidő 2016 helyett 2018-ra szól – tudtuk meg tegnap Tánczos Barna szenátortól. A héten lezajlott szakbizottsági vita kapcsán az RMDSZ agrárszak-politikusa leszögezte: a legeltetési üzemterv nemcsak a legelők hasznosítására, hanem valamennyi gyepterületre, így a kaszálókra is kiterjed. Az üzemtervek elkészítését pedig az új egyezség értelmében a mezőgazdasági minisztérium finanszírozza. Pont került a héten a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságában a legelők üzemtervezéséről hónapok óta zajló vita végére – tájékoztatta lapunkat Tánczos Barna szenátor, a felsőház mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságának titkára. A hatályos törvény szövegét az új jogszabálytervezettel több ponton is módosítják. Ezek közül a legfontosabb a legeltetési üzemtervek elkészítésének 2016-ról 2018-ra módosított határideje, illetve a tervek elkészítésének finanszírozása: ezt ugyanis a helyi önkormányzatok helyett immár a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium vállalja magára. – Az üzemterv egy olyan tudományos munka, ami leginkább az erdők üzemtervezéséhez hasonlítható, és azonkívül, hogy talajminőség-bevizsgálást végeznek, figyelembe veszik a mikro-régió klímáját, a legelők, kaszálók növényvilágát, a csapadékot, Natura 2000-es területek esetén a különböző környezetvédelmi előírásokat. Tehát üzemterv egy olyan komplex tanulmány, aminek az elkészítése sokkal nagyobb fejtörést okoz, mint ahogy azt a képviselőház mezőgazdasági bizottságában gondolták azok, akik elfogadták és az önkormányzatok nyakába sózták ezeket a kötelezettségeket – fogalmazott lapunknak Tánczos. Talajvizsgálat dobja meg a számlát A szenátor elárulta, a szakbizottságban komoly vita folyt arról, hogy az üzemterv elkészítését ki vállalhatja, illetve ennek anyagi terheit ki finanszírozza. A törvény ma érvényben levő előírásai alapján ugyanis a közigazgatási területen belül található gyepterületek üzemtervezésének elkészítését teljes egészében a helyi önkormányzatok kellene megfinanszírozzák. – Ennek az előírásnak a módosítására törvénytervezetet nyújtottam be, és ez a módosító indítvány került be immár másodszor is végleges vitára a képviselőház szakbizottságában, miután a plénumból az előző változatot a mezőgazdasági bizottság visszakérte. A bizottságban kedden született meg a minisztériummal közös végleges döntés, ami egyrészt kimondja: a legeltetési üzemterveket legkésőbb 2018-ig kell elkészíteni, ennek finanszírozása pedig a mezőgazdasági minisztérium költségvetéséből történik – hangsúlyozta Tánczos. Hozzátette, a tanulmányok elkészítésének legnagyobb költségelemét a talajtani vizsgálatok képezik: a mintákat megszabott távolságonként és a gyepterület nagyságához viszonyított számban kell begyűjteni és a talajtani hivatalnál bevizsgáltatni. Ezenkívül gyepszőnyeg-felmérésre is szükség van, azaz annak meghatározására, hogy az illető gyepterület – kaszáló vagy legelő – négyzetméterenként, illetve hektáronként mekkora zöldtömeget képes biztosítani, illetve mekkora jószágállományt képest eltartani – részletezte Tánczos Barna. Külön passzus a legeltetési szabályzatra A Hargita megyei agrárszak-politikus amondó: az üzemtervezésnek csak akkor van értelme, ha az alkalmazását és a betartását mindenki számára kötelezővé teszik. – Ha csak a községi legelőkről beszélünk, akkor az teljesen értelmetlen. A múlt héten hosszasan tárgyaltam a legeltetési üzemtervről Daniel Botănoiu államtitkárral, és arra kértem, alaposan gondolják át a procedúrát. A szakbizottságban a téma felvezetésekor amúgy még legeltetési szabályzatról beszéltem. Időközben sikerült a legeltetési szabályzatot leválasztani az üzemtervről és egy külön cikkelybe foglalni. Ebben az áll, hogy az önkormányzatoknak jogukban áll legeltetési szabályzatot elfogadni az illető község teljes közigazgatási területére. Ez alapján büntetéseket lehet kiróni, az idegen juhászokat, pásztorokat is a helyi közösség által elfogadott legeltetési szabályzat betartására kényszeríteni – hangsúlyozta Tánczos. Alulhasználtak a kaszálók, legelők Meglátása szerint az állattartók jelenleg az ország 4,5 millió hektárnyi gyepterületét nem úgy hasznosítják, mint ahogy az a 21. század egyik uniós tagállamának gazdáitól elvárható. Emiatt viszont a székelyföldi gazdák is óriási kiaknázatlan kincsen ülnek. – A legelők kihasználása rudimentális, nem tudományos alapokon fekszik, és épp ezért nagy szükség van arra, hogy minden egyes gyepterületet üzemtervezzünk, és írjuk elő azt, hogy mikor és milyen feljavító munkálatok végezhetők el az illető területen. Persze az üzemterv előkészítése is külön feladatot és felkészültséget igényel, de a gyakorlatba ültetés se lesz gyors és egyszerű. Be kell mutatni a gazdáknak ezeket az üzemterveket, meg kell értetni és le kell fogadtatni velük, és rá kell vezetni az üzemterv alkalmazására is. Ez óriási kihívás, amivel sajnos jelenleg még a minisztériumban nem foglalkozik senki. Ugyanakkor elő kell készíteni az ellenőrzést és a szankcionálást is: ellenőrzés nélkül ugyanis nem lesz eredmény. Ezeket a pontokat a jövő év elején várhatóan külön kormányhatározattal rendezi a minisztérium – tette hozzá Tánczos. Domján Levente