A hónap elején már beszámoltunk arról, hogy a kormányprogramban szerepel egy olyan célkitűzés is, miszerint a lakáseladások esetében 0%-os áfakulcsot vezetnének be. Annak idején Liviu Dragnea pártelnök a kormány­program menetrendjét ismertetve, március 1-jét valószínűsítette a szóban forgó intézkedés bevezetésének határidejeként. Ez a határidő már elúszott, bár a vonatkozó törvénytervezet beterjesztésére időközben sor került, de annak elfogadását, illetve esetleges hatályba léptetését egyelőre bizonytalanság övezi. Másképpen fogalmazva, vannak még kérdőjelek. Grindeanu kormányfő nemrégiben azt hangoztatta, hogy a már említett törvénytervezet mellett kiáll a kormány, azt támogatja. Hozzáfűzte azt is, hogy egyes pénzügyi szakértők kizárólag a költségvetés szempontjából közelítik meg a 0%-os áfát, s nem képesek egyebet csinálni, mint pluszokról vagy mínuszokról beszélni, holott tekintettel kell lenni egy ilyen jogszabályozási előírás másodlagos kihatásaira is. Például arra, hogy az serkenteni fogja a lakásépítkezéseket és ez igen fontos országunk számára, hisz a hazai lakásgondok megoldása közel egymillió új lakás felépítését követelné meg. Amúgy a törvénytervezet megindokolásában az is szerepel, hogy a jogszabály elfogadása számol a szociális szolgáltatási szektor támogatásával is, lévén, hogy az 5%-os áfakulcs 0%-ra csökkentése számol a szociális célra használt épületekkel is, valamint azzal, hogy a lakosság számára lehetővé tegye a lakásokhoz való hozzáférhetőséget áfamentesen. Azt egyelőre pontosan nem tudni, hogy a 0% a jelenleg adott feltételek között alkalmazott 5%-os áfakulcs veszi-e át. Mondjuk ezt annak okán, hogy a jelenlegi 5%-os áfakulcs csak egyetlenegy lakásvásárlás esetén alkalmazható és csak egy olyan lakásra, amely értéke nem haladja meg a 100 000 eurót és felülete a 120 négyzetmétert. Ha csak erre vonatkoztatják a majdani törvényt, akkor egyes ingatlanszakértők szerint az nemigen fog tükröződni a lakásárak szintjének majdani alakulásában. A magyarázat pedig egyszerű: a kereslet valószínűleg meg fogja haladni a kínálatot, s ennek velejárója mindig is az áremelkedés (amúgy jelenleg is áremelkedési tendencia mutatkozik az ingatlanpiacon). Visszatérve a kormánypárt programjára, abban az is olvasható, hogy a lakásügyletek esetében bevezetendő áfacsökkentés egyidejűleg a tulajdonjog átruházása adómentessé tételével (már amennyiben az ügylet értéke nem haladja meg a 100 000 eurót) hozzá fog járulni mintegy 50 000 új munkahely megteremtéséhez az építkezési szektorban. Ezt a „jóslatot” is kétségbe vonják egyes ingatlanpiaci szakértők. Az áfacsökkentésnek ugyan lehet némi szerepe, de érdembeni csakis akkor, ha a 0%-os áfa alkalmazása tekintetében nem vezetnének be bizonyos kritériumokat és korlátokat. Az unióhoz fordulnak Túl a különböző szempontokon és értékeléseken, a legnagyobb gondot az jelentheti, hogy a szóban forgó áfacsökkentés uniós direktívákat sért, sérthet. Ezt most már félszájjal elismerte Sorin Grindeanu kormányfő is, aki nemrégiben azt hangoztatta, hogy be kell tartani a törvényes lépéseket, és ebben a keretben az Európai Bizottsághoz benyújtandó jegyzék szükségességét is elismerte. „Léteznek szabályozások a különböző áfakulcsokkal kapcsolatosan és léteznek bizonyos szabályozások, amelyeket be kell tartani. Még vannak országok, amelyekben különböző áfakulcsok léteznek különböző területeken, ilyenképpen pedig a mi részünkről is be fogjuk tartani ezeket a szabályzókat” – így a kormányfő. Ezek szerint tehát a kormányra hárul, hárulna a rábólintás kieszközlése az Európai Bizottságtól. Nem lesz egyszerű és problémamentes az egyetértés elnyerése, ugyanis az Európai Tanács 2016/112-es direktíváinak egyik mellékletében fel vannak tüntetve azok a termékek és szolgáltatások, amelyek esetében bevezethető, alkalmazható csökkentett kvóta, de azok között nem szerepelnek az ingatlantranzakciók. És egyébként is ilyen ügyekben az Európai Bizottság rendszerint igen bürokratikusan és körülményesen szokott eljárni. Nos, ezért is állítjuk, hogy egyelőre igen bizonytalan az a 0%-os áfakulcs. Hecser Zoltán