Kastélyaink a centenárium árnyékában
Elkezdődtek a mezőzáhi Ugron-kastély állagmegóvási munkálatai. Elsőként a főhomlokzat külső teraszait védték meg, majd a nagyterasz fölött kicserélték a tetőcserepet és a megrongálódott bádogmunkát. Végül az impozáns toronyablakokat javították meg és régi cseréppel pótolták a hiányos héjazatot. A Maros Megyei Múzeum 2017 novemberében vette át a kastély kezelési jogát – közölte a napokban Soós Zoltán, a múzeum igazgatója. Sajnálatos módon nem tudok ide képet beékelni a kastélyról, de ajánlom a kedves olvasónak, hogy keressen rá az interneten, persze még jobb, ha személyesen látogatja meg, mert csodás épület a mezőzáhi kastély. Minden alkalommal, amikor ilyen híreket olvasok, egy kicsit boldogabb leszek, hiszen épített örökségünk egyik újabb gyöngyszeme lehet még csillogóbb.
Remélem, hogy a Maros megyeiek tisztában vannak azzal, hogy mekkora kincs található számos településükön. Viszonylag gyakran járok autóval Kolozsvár felé, keresztül Maros megyén, és minden alkalommal kicsit megszakad a szívem, amikor áthaladunk Kerelőszentpálon vagy Radnóton, hogy milyen siralmas állapotban vannak az ott található egykori uradalmi lakok. Még mindig ritka példa az erdőszentgyörgyi Rhédey- és a marosugrai Haller-kastély, amelyeket szépen felújítottak és megfelelő funkciót adtak nekik. Szomorúan vesszük tudomásul, hogy Romániában hiába létezik papíron a visszaszolgáltatásokkal foglalkozó bizottság, ha évek óta nem adtak vissza szinte semmit jogos tulajdonosaiknak.
2018-at írunk, most már naponta szembesülünk a december 1-jei centenáriumra emlékeztető felhívásokkal, politikusi hozzáfűznivalókkal, dorgálásokkal, mert nem akaródzik a magyar közösségnek ünnepelnie. Lesz gigakatedrális a nemzet üdvösségéért Bukarestben, Facebook-emblémára emlékeztető méregdrága „egyesült kereszt” Gyulafehérváron – sok-sok „új, nemzeti, történelmi örökség”. És a mi kastélyaink egy kicsikét jobban a háttérbe szorulnak. De a 101 év már nem hangzik olyan kereknek és olyan nagynak, pedig az is eljön, már csak 357-et kell aludni hozzá. Hátha a romos kastélyaink is túlélik azt a néhány éjszakát, és egyszer jobb napra virradnak.
Márk Boglárka