Krisztusban Kedves Testvéreim és Híveim! Amikor leborulunk a betlehemi jászol előtt, hálát adunk a jó Istennek a megváltás nagy művéért, és benne azokért a kegyelmi adományokért, amelyekkel ebben az esztendőben megajándékozott minket. Ilyen nagy ajándéka volt az Irgalmasság rendkívüli szentéve, amelyet Ferenc Szentatyánk a Misericordiae Vultus (Az Irgalmasság arca) kezdetű április 11-én, húsvét második, vagyis az Isteni Irgalmasság vasárnapjának előestéjén kelt bullájával hirdetett meg, s amely 2015. december 8-án kezdődött Szeplőtelen Fogantatás főünnepén, és 2016. november 20-án zárult, Krisztus Király főünnepével. Ferenc Szentatyánk a Misericordia et misera (Irgalmasság és a nyomorult) kezdetű apostoli levelével hirdette meg az Irgalmasság rendkívüli Szentévének bezárását. Főegyházmegyénkben is ezt tettük a gyulafehérvári székesegyházban, a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomban és a csíksomlyói kegytemplomban. Mivel ebben az apostoli levelében kifejti azt, hogy a Szentév lezárása után sem szűnik meg az Isteni Irgalmasság gyakorlata, ezért szeretném a nevezett apostoli levél lényegét összefoglalni. Ferenc Szentatyánk az apostoli levél bekezdésében a Miserocordia et misera kifejezéssel Szent Ágostont idézi, aki a közismert evangéliumi jelenetet idézi (Jn 8,1–11) – a házasságtörő asszonyt Jézus elé hurcolják, hogy ő alkalmazza-e a Mózesi törvény (Tóra) előírását: meg kell kövezni! Ferenc Szentatyánk kiemeli, hogy Jézus nem ítéli el a bűnös asszonyt, de amikor elbocsátja, kijelenti: „Menj, de többé ne vétkezzél!” Tehát nem liberalizmusról van szó, hanem az Irgalmasság gyakorlásáról, amelynek azonban feltétele a megtérés! Ferenc Szentatyánk továbbra is ajánlja, hogy a bűnbánat szentségét (a szentgyónást) gyakoroljuk, mert ott a gyóntatószékben tapasztaljuk meg igazán ISTEN irgalmasságát. Az Irgalmasság rendkívüli Szentévének bezárása nem jelenti az Isteni Irgalmasság bezárását. A rendkívüli Szentév felhívta figyelmünket: Éljünk az Isteni Irgalmasság adta lehetőségekkel, elsősorban a szentgyónással! És gyakoroljuk az irgalmasság testi-lelki cselekedeteit, amelyek nincsenek időhöz kötve, sem anyagi helyzetünkhöz, hiszen például a beteglátogatás stb. nem kerül pénzbe, csak szabadidőnkből hozunk áldozatot. Ezért itt most felsorolom megint az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit, amelyek aprópénzre váltják a felebaráti szeretet tetteit. Az irgalmasság testi cselekedetei (Mt 25,35–46) 1. Az éhezőknek ételt adni. 2. A szomjazóknak italt adni. 3. A szegényeket ruházni. 4. Az utasoknak szállást adni. 5. A fogságban levőkért imádkozni. 6. A betegeket látogatni. 7. A halottakat eltemetni. Az irgalmasság lelki cselekedetei 1. A bűnösöket meginteni. 2. A tudatlanokat tanítani. 3. A kételkedőknek jó tanácsot adni. 4. A szomorúakat vigasztalni. 5. A bántalmakat békével tűrni. 6. Az ellenünk vétkezőknek megbocsátani. 7. Az élőkért és holtakért imádkozni. Milyen jó lenne, ha ezeket további életünkben is gyakorolnánk. Isten nagy ajándéka volt az is, hogy nagy püspökünk születése 120. évében Márton Áron Évet tarthattunk. 2016. szeptember 29-én, székesegyházunk búcsúünnepén Isten Szolgája Márton Áron püspök hitvalló földi maradványait a kriptából felhoztuk, és a székesegyház keresztelőkápolnájában az új kőkoporsóban (szarkofág) Msgr. Miguel Maury Buendía apostoli nuncius úr áldásával elhelyeztük. A búcsúünnep egyúttal Márton Áron püspök halála évfordulója volt (†1980. szeptember 29.). Isten nagy ajándéka az is, hogy az elkövetkező évben csatlakozhatunk a magyar állam és a váradi római katolikus püspökség Szent László királyunk emlékévéhez, mert ő Erdély országának is fővédőszentje, míg Szent Mihály főangyal a Gyulafehérvári Főegyházmegye és Székesegyház egyházi fővédőszentje. Szent László királyunk ugyanis letelepítette a székelységet a mai Székelyföldre. Ugyanakkor az idén lesz szentté avatásának 825. évfordulója (1192). Főegyházmegyénk ezért Szent László Emlékévet hirdet a lelkipásztori programban. Szent László négy kiemelkedő erényét tárják elénk követendő példaként: 1. bölcsen, 2. bátran, 3. mértékletességgel és 4. igazságossággal élni az életet. Ha ezeket betartjuk, akkor Szent László királyunkat követjük a gyakorlati keresztény életben. Végül szeretném megemlíteni a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Katolikus Teológiai Líceum újraállamosításának kísérletét, amelynek előzménye a sepsiszentgyörgyi Református Mikó Kollégium esete. Mindent megteszünk, hogy a törvényes keretekben történt visszaadás most törvényes keretekben ismét elismerést nyerjen. Kegyelemteljes karácsonyi ünnepeket és áldott, boldog újesztendőt kívánok Tisztelendő Testvéreimnek, Kedves Híveimnek és minden jóakaratú embernek! Gyulafehérvár, 2016 karácsonyán, Urunk születése főünnepén Jakubinyi György, római katolikus érsek