A hivatalos vetőmagszaporítást végző burgonyatermelők hektáronként 970 eurós, míg a pityókát szerződéses vállalás alapján ipari feldolgozásra termelő gazdák hektáronként 710 eurós uniós kiegészítő támogatásra számíthatnak 2016-ra – derül ki a napokban elfogadott 208-as számú kormányhatározatból. A pénzt a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség folyósítja. Nagyon úgy tűnik, idén már nem részesíti a tavalyihoz hasonló rekordtámogatásokban a vetőmagburgonya-termesztőket, illetve a pityókát ipari feldolgozásra termelő gazdákat a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség – legalábbis ez derül ki abból a kormányhatározatból, ami az uniós kiegészítő támogatás (SCZ) gyanánt a főbb növénykultúránként 2016-ra folyósítható támogatás nagyságát szabályozza. A múlt héten elfogadott jogszabály értelmében a burgonyatermelők vetőmagszaporítás esetében hektáronként 970 eurós (4320 lejes), míg az ipari feldolgozásra termesztett korai fajták és a csipszburgonya esetében hektáronként 710 eurós (3160 lejes) különtámogatásra számíthatnak. Viszonyításul a vetőmagtermesztők tavaly közel 23 ezer eurós, míg a feldolgozásra termelő burgonyások hektáronként 11 ezer euró támogatásban részesültek. Lapunk információi szerint Hargita megyéből tavaly – a 2015-ös támogatásigénylése alapján – olyan burgonyatermelő is volt, aki az ágazati különtámogatásból több mint félmillió eurót zsebelt be. Ilyen szerencsének viszont a kormányhatározat alapján úgy fest, idén már nem örvendhetnek a gazdák. Azok a gazdák, akik a növénytermesztési uniós kiegészítő támogatást tavaly benyújtott támogatási kérelmeikben lucernára igényelték, hektáronként 65 eurót (290 lejt) kapnak, míg a cukorrépa-termelőket hektáronként 610 eurós (2716 lejes) plusztámogatás illeti. A szójatermesztők hektáronként 232,35 euróra (1034 lejre), a rizstermesztők 460 euróra (2048 lejre) számíthatnak, míg a kender ipari célú termesztésére hektáronként 204 eurós (908 lejes) különtámogatással ösztönzik a gazdálkodókat. A konzervgyárakkal kötött szerződés alapján termelő gazdákat borsó termesztése esetén 48 euró (213 lej), fuszulyka termesztése esetén 190 euró (846 lej), paradicsom esetében hektáronként 1410 euró (6280 lej), míg az uborka termesztése esetén hektáronként 510 euró (2271 lej) illeti. A legnagyobb támogatást a védett felületen zöldséget termesztő gazdák kapják: az üvegházak esetében a termelők hektáronként 6305 euróra (28 ezer lejre), míg a fóliasátrak esetében hektáronként 3085 euróra (13 740 lejre) számíthatnak. A komlótermesztőket ezúttal – mármint a tavalyi évre vonatkozóan – 510 euróval (2271 lejjel) segítik, hektáronként. Az uniós különtámo­gatásra jogosultak köréből a gyümölcstermelők sem maradnak ki: alapelvárás viszont, hogy a gyümölcs ipari feldolgozásra kerüljön. E szerint a szilvatermelők hektáronként 310 eurós (1380 lejes), az almatermelők hektáronként 80 eurós (356 lejes), a cseresznye- és megytermelők hektáronként 147 eurós (654 lejes), míg a kajszi- és sárgabarack-termelők hektáronként 310 eurós (1380 lejes) különtámogatásra szamíthatnak. Domján Levente