Állampolgársági kötelesség a szavazás, választáson való részvétel minden szé­kely magyarnak. A magyar nép élete a közösségi szervezetben. Őseink a honfoglaláskor felosztották maguk között az új haza földjét szállásokra. Idővel falvak, városok lettek belőlük. Választottak maguk közül hozzáértő embereket, akik közös ügyes-bajos dolgaikat elintézik és védelmezik. Az együtt élő népeknek ezt az egymáshoz tartozását, közös együttélését nevezzük községi szervezetnek, a benne élő népeket közösségnek, ahová mi is valók vagyunk. Ott születtünk, nevelkedtünk, ezért szűkebb hazánknak, szülőföldünknek szoktuk nevezni, s hozzá mindvégig hűségesen ragaszkodunk. Egy a cél: a megmaradás, összefogás. A magyar nemzet különféle szervezetben él. Jó vagy rossz irányba terelhettük történelmünk menetét, akkor magától értetődik, hogy az egész emberiség jelenlegi állapota elődeink döntésének millióitól függ. A keresztények döntéseitől is… A múlt már kicsúszott a kezünkből, de a holnap még választ kínál. Jövendő sorsunk nem előre ránk szabott ruha, hanem munkánk, kitartásunk, jelen küzdelmünk eredménye. Ha mi nem veszünk részt az élet minden területén a legaktívabban ennek a jövőnek a formálásában, később sem lesz jogunk arra, hogy bárkinek szemrehányást tegyünk egy saját pusztulásába rohanó társadalom miatt. Az önkormányzati képviselők között vannak, akik folytatnák a munkát, mások először ülhetnek a tanácsterem asztalához. Várunk egy békés összetartozást, a türelem és megértés szellemét, hogy legalább köztünk szűnjék meg mindennemű ellenségeskedés. Csíksomlyói Segítő Mária, könyörögj érettünk! Ha férfi vagy, légy férfi, Legyen elved, hited, És ezt kimondd, ha mindjár Véreddel fizeted. Százszorta inkább élted Tagadd meg, mint magad: Hadd vesszen az élet, ha A becsület marad. (Petőfi Sándor) Darvas Dezsőné, Marika néni, Tusnádfürdő