Az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya 32,4 km hosszúra tervezett, LOT C1-ként ismert szakasza 17 kilométeren halad át Parajd község közigazgatási területén, erdős és legelős területeket, kül- és beltelkeket érintve. A parajdi területtulajdonosokat tegnap délelőtt hívták össze a helyi kultúrotthonba tájékoztató jellegű beszélgetésre, amelynek során az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) képviselői arra törekedtek, hogy válaszoljanak a felmerülő kérdésekre. A legtöbb területtulajdonos nehezményezte, hogy márciusig megszületik a kisajátításokat jóváhagyó kormányhatározat, így a tulajdonosoknak nagyjából két hét áll rendelkezésükre, hogy ingóságaikat és javaikat elszállítsák az érintett területekről.

Mire elég két hét?

A CNIR képviselői közölték, a kormányhatározat kibocsátását követően a területek feletti tulajdonjogot az állam kapja meg. A helyiek közül többen felvetették, hogy egy kisebb kalandpark, hétvégi házak és egyéb ingatlanok is beleesnek a kisajátítandó övezetbe, ezeket a javakat elszállítanák. A beruházó szakemberei szerint minden vagyontárgyat, mozgatható értéket elszállíthatnak, de az épületek bontását a kivitelező végzi majd. Az is elhangzott, hogy biztosítják az elszigetelt területek megközelíthetőségét, a használatban levő községi és mezei utak többsége továbbra is járható marad.

Bizottsági határozat előzi meg a kifizetést

Az egyik legnagyobb problémát a területek tulajdonjogainak megállapítása okozhatja: sok területtulajdonosnak nincs telekkönyve, birtoklevele, esetenként csak adásvételi szerződése van azokra a területekre, melyekre adót fizetett. Felmerült a kérdés, hogy kapnak-e kártérítést abban az esetben, ha nem rendelkeznek naprakész telekkönyvvel, vagy nincs lehetőségük lebonyolítani a hagyatéki eljárást. Mint elhangzott, a pénzük nem vész el, hanem gyűjtőszámlára kerül arra az időre, míg a volt tulajdonos tisztázza tulajdonjogát. A kártérítés kiutalásáról az önkormányzat, a prefektusi hivatal, a kataszteri hivatal és a beruházási társaság képviselőiből álló bizottság dönt majd; február 20. után kezdi meg munkáját, a pénzösszegeket a határozatok kibocsátását követő 90 napon belül folyósítják. A tulajdonosok megtehetik, hogy nem fogadják el kapott kártérítési összeget, és az igazságszolgáltatási szervekhez fordulhatnak.
Az egyik érintett területtulajdonos nehezményezte, hogy alacsony árakon számolták ki a kártérítést: számára Sásverés területén áranként 420 lejben állapították meg a kárpótlást. Véleménye szerint az erdős területek esetén is kifogásolhatóak a számok: míg piaci áron 25 ezer lejbe kerül egy hektár erdő, az állam a közbirtokosságnak nagyjából 10 ezer lejt fizetne hektáronként. Az erdőtulajdonosokat különben a kitermelt faanyag mennyisége és a terület kisajátítása után is kárpótolják, a faanyagot az állami erdészet értékesíti.
Bokor Sándor korábbi polgármester attól tart, hogy a sztrádaépítés veszélyeztetheti a Kis-Küküllő felső folyását és Kiság-patakot, amiből a község vízellátását biztosítják, ám a CNIR szakemberei biztosították a lakosokat, hogy a kivitelező tapasztalt és körültekintően fogja végezni a munkáját.

Megélhetést ad és vesz el

Nyágrus László a Hargita Népe kérdéseire válaszolva elmondta, a helyi közbirtokosságnak több tíz, míg az önkormányzatnak közel 150 hektár erdejét sajátítják ki az autópályaépítés miatt. Az önkormányzatnak a területet nem fizeti ki az állam, csupán a róla eladott fa értékét tarthatják meg.
– Számtalan kérdés futott be hozzánk mind tulajdonjogi, mind a kifizetési folyamattal kapcsolatban, és még sok fog feltevődni – mondta az elöljáró, aki szerint fontos az autópálya, de a parajdi katasztrófa után újabb kellemetlenségeket okozhat a parajdiak számára.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy a sztrádaépítés némi hasznot is hoz majd, mivel szükség lesz helyi munkaerőre, és a távolabból érkező munkások a helyi szállásokat fogják igénybe venni.