Mozgalmas volt az elmúlt héten az élet a kormány háza táján, s még inkább az egészségügyi minisztérium berkeiben. A nála megszokottnál jóval gyakrabban láthattuk a televíziók képernyőin az államelnököt is, aki monoton hangnemben tett közzé szűkszavú sajtónyilatkozatokat, diplomatikusan mellőzve a kínos történéseket. Jogszabályban sem volt hiány, s ilyen összefüggésben utalhatunk arra, hogy a kormány csütörtöki, március 26-i ülésén többek között 7 sürgősségi kormányrendeletet, 2 törvénytervezetet és 30 kormányhatározatot fogadtak el. A teljesség igénye nélkül tallóznánk a múlt héten megjelent különböző rendű és rangú jogszabályok tömkelegéből. Victor Cos­tache egészség­ügy­miniszter lemondása volt a legnagyobb visszhangot kiváltó esemény, amelyet a kormányfő elfogadott, s azon nyomban javasolta helyébe Nelu Tătaru államtitkárt. Csütörtök este tette le a Cotroceni-alotában a hivatali esküt, majd minisztériumi beiktatására Orban Ludovic kormányfő részvételével pénteken reggel került sor. Costache lemondására meglepő módon és zavaros körülmények között került sor, s bonyolította a dolgokat, hogy minden előzetes bejelentést mellőzve a Hivatalos Közlöny csütörtöki, azaz május 26-i számában megjelent a kormányfő ama 2020/191-es végzése, amely révén felmentette az egészségügyi minisztérium főtitkári funkcióját ideiglenesen ellátó Georgeta Bumbac asszonyságot. Ugyanakkor Georgeta Bumbacnak március 29-cel bezárólag át kellett adnia a rábízott munkálatokat és javakat. Hogy kinek, azt nem tudni, mert egyelőre helyébe nem neveztek ki senkit. Amúgy a felmentés okairól érdeklődve az újságírók a kormányfőtől azt a választ kapták, hogy nincs szó lemondásról, hanem ő menesztette a szóban forgó tisztségből Georgeta Bumbacot. Félhivatalos értesüléseink szerint a közbeszerzésekért is felelős főtitkárt azért marasztalták el, mert ezen a területen nem mutatott kellő igényességet, operativitást és magabiztosságot. Ugyanaznap jelent meg a kormányfő ama 2020/187-es végzése, amely értelmében az egészségügyi minisztérium államtitkárának nevezte ki Nicolae Dragoș Garofil urat. (Azaz a miniszterré kinevezett Nelu Tătaru helyébe.) Garofil bukaresti születésű, 37 éves orvos, s eddig a kormányfő egyik tanácsosa volt. A miniszterré kinevezett dr. Nelu Tătaruról azt tudni, hogy 47 éves, egyetemi tanulmányait Iași-ban végezte, 2013-ban szerezte meg a tudományok doktora címet, 2012–2016 között szenátor volt, időközben elvégezte a Nemzetvédelmi Akadémiát is, 2019 novemberi államtitkári kinevezéséig pedig a Husi Városi Kórház sebészeti osztályát vezette. Ami pedig a politikai pályafutását illeti, már jó ideje a PNL Vaslui megyei elnöke. Lapunk múlt csütörtöki, március 26-i számában írtunk arról, hogy a SARS CoV-2 vírusos megfertőzések kezelésére vonatkozóan létezik egy protokoll, amelyet a március 24-én megjelent 2020/487-es miniszteri rendelettel hagytak jóvá. Tiszavirág-életűnek bizonyult ez a rendelet, ugyanis a protokollt helyettesítették egy újjal, azzal, amelyet a Hivatalos Közlöny március 27-i számában megjelent 2020/503-as szaktárcai rendelettel hagytak jóvá. Átolvasva a két protokoll szövegét, nem lévén szakmabeliek, csak annyit voltunk képesek „kibetűzni”, hogy nincs lényeges különbség azok tartalma tekintetében, inkább a megszövegezés, a megszerkesztés tekintetében. Tiltás… Már írtunk arról, hogy miniszteri rendelet révén korlátozták a gyógyszerexportot, kivételt képezve az országunkban gyártott gyógyszerek. Március 26-án megjelent egy újabb hasonló tartalmú rendelet, az egészségügyi miniszter 2020/499-es rendeletéről van szó, amely értelmében a világjárvány ideje alatt tilos Románia területén kívül forgalmazni a TP1 és TP2 típusú biocid termékek gyártásánál felhasznált nyersanyagokat, valamint a TP1 és a TP2 típusú biocid termékeket. Március 27-én jelent meg az egészségügy-miniszternek és az országos egészségbiztosítási pénztárnak ama 2020/502/417-es közös rendelete, amely révén újólag módosították és kiegészítették a szabadságokra és az egészségbiztosítási illetményekre vonatkozó 2006/158-as sürgősségi kormányrendelet alkalmazási normáit jóváhagyó 2018/15/2017/1311-es közös miniszteri rendeletet. Jobbára technikai előírásokról van szó, de a rendeletben közérdeklődésre is számot tartható újdonságokat is találhatunk, főleg a betegszabadságok nyújtására, illetve a betegszabadsági bizonylatok kibocsátására vonatkozóan. Amúgy egyes módosításokra éppenséggel a koronavírus okozta járványra, valamint a szükségállapotot kihirdető 2020/195-ös dekrétumra való tekintettel volt szükség. Álljunk meg itt a leltárkészítéssel. Ám joggal kérdezheti bárki, hogy miért nem tértünk ki a kormányülésen elfogadott sürgősségi kormányrendeletekre vagy kormányhatározatokra, különösképpen arra a jogszabályra, amely a banki hiteltörlesztés átütemezésére vonatkozik. A válasz egyszerű: azok lapzártáig nem jelentek meg a Hivatalos Közlönyben, tehát azok hivatalos szövege pontosan nem ismeretes. Ilyen körülmények között pedig nem tartjuk sem indokoltnak, sem szerencsésnek elejébe menni a dolgoknak. Várjuk meg, amíg megszárad a nyomdafesték azokon a jogszabályokon, illetve azok hatályossá válását.

Hecser Zoltán