Fantasztikus időjárás volt a hétvégén, a levegőben már érezni lehetett a tavasz illatát, életre kelt a város. A sétálóutcában, a kerékpárosutakon gyermekek bicikliztek, rollerrel, görkorcsolyával gyülekeztek a Szabadság téren és más köztereken, családok sétáltak, néhány percet már a padokon is mertek időzni az emberek, sokan a házi kedvencüket sétáltatták a parkban. Felélénkült a város, a téli, elhagyatott utcarészeken is emberek jártak. Szeretem, amikor zajos a város. Közben pedig itt a március, és a színészek, előadóművészek, táncosok, illetve zenészek megkapják az első ötven százalékkal megemelt fizetésüket, már ha szerencséjük van, és a kulturális intézmény, amelyben dolgoznak, megkapta a béremeléshez szükséges támogatást a helyi önkormányzattól. Számukra több szempontból is kellemes az idei tavasz. De nem mindenhol ilyen napsütéses a helyzet: Csíkszeredában az önkormányzat támogatja a célcsoport béremelését, és az ehhez szükséges intézkedést, költségvetés-kiegészítést megadta a kulturális intézményeknek. Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen még bizonytalan a helyzet. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat legutóbb azt mondta, esetleg húszszázalékos fizetésemelést tud megadni, az ötven százalék elképzelhetetlen. Akkor hogy is van ez? Az önkormányzatok önkényesen eldönthetik, hogy a kormány által megszabott, országos szintű ötvenszázalékos béremelés jár, vagy nem jár? Az egyik székelyföldi városban a megemelt fizetést veszik fel márciusban a művészek, ötven kilométerrel arrább pedig csak húsz százalékkal többet? Pál Bíborka