Amint azt már hétfői lapszámunkban hírül adtuk, a közeljövőben a közpénzügyi minisztérium ismét kibocsát lakossági állami értékpapírokat. Ilyen kedvező befektetési eszköznek tartott kötvénykibocsátás a megelőző időszakokban is volt, pontosabban a 90-es évek során, de azt a későbbiek során szüneteltették. A tavaly viszont elfogadtak egy erre vonatkozó programot, az úgynevezett Fidelis-programot. A lakossági kötvénykibocsátás gyakorlata már hosszú évtizedek óta meghonosodott mondhatni világszerte. Annak számos előnye van, s ha jól sáfárkodnak, akkor mind a kibocsátó, mind pedig a kötvényt megvásárló magánszemélyek szempontjából akár „jó üzlet” is lehet. Az állam szempontjából azért, mert mérsékelhető a külföldi kölcsönfelvétel, ami – tetszik, nem tetszik – bizonyos értelemben függőségi viszonyt is jelenthet, ugyanakkor a lakossági megtakarítások ösztönzése révén jelentős pénzösszegek állhatnak az állam rendelkezésére. A lakosság számára rendszerint azért előnyös ez a befektetési módozat, mert a legbiztonságosabbnak nevezhető és rendszerint a kamat szintje is kedvező. Továbbá a nemzetközi gyakorlatban ismeretes az is, hogy az állami lakossági kötvényekre nyújtott kamatok adómentességet élveznek. (Így történt ez az utóbbi időben például Magyarországon is.) Az sem megvetendő és lebecsülendő, hogy az állami értékpapírokra nyújtandó kamat fix kamat. Nos, ha számolunk azzal, hogy hazai viszonylatban a banki betétekre nyújtott kamatszint az utóbbi időben egyrészt csökkenő tendenciát mutatott, másrészt pedig ingadozott, akkor mindenképp előnyösebb az állami értékpapírba befektetni az esetleges családi megtakarítást. Százlejes kötvények A tavaly elindított Fidelis-program keretében a lakosság 10 000 lej névleges értékű állami értékpapírt vásárolhatott meg. Összesen 100 000 ilyen értékpapírt bocsátottak ki, tehát a teljes érték 100 millió lej volt. A lakossági érdeklődés viszont várakozáson aluli volt, legalábbis a szakértők szerint, mert csak a kibocsátott értékpapíroknak csak 65 százaléka talált vásárlóra. A hivatalos adatok szerint országos viszonylatban 1236 magánszemély vásárolt meg 64 999 állami értékpapírt. Az azokra nyújtott kamatszint a mai körülmények között igen kedvezőnek bizonyult, nevezetesen 2,15 százalékos. A futamidő kétesztendős, s tekintettel arra, hogy a kibocsátásra 2015 júniusában került sor, a visszaváltás 2017. június 25-től lesz esedékes. A közpénzügyi minisztériumtól származó értesülések szerint ugyancsak a Fidelis-program keretében folynak az előkészületek az idei lakossági értékpapír-kibocsátásra vonatkozóan. Annak vonzereje növelése érdekében egy kötvény névleges értéke 100 lej lesz, ilyenképpen pedig a „kispénzűeknek” is lehetőségük lesz azokat megvásárolni. Már eldőlt az is, hogy a forgalmazó pénzintézetek a Román Kereskedelmi Bank (BCR), a Román Fejlesztési Bank (BRD), a Transilvania Bank és a Raiffeissen Bank lesz. (Ez viszont nem zárja ki azt, hogy a másodlagos értékpapír-piacon ne lehessen más pénzintézetektől is állami értékpapírt vásárolni.) Amit viszont még tudni kell, az az, hogy ez a négy kereskedelmi bank a magánszemélyektől az értékpapír megvásárlása ellenében nem számolhat fel semminemű költséget. Hogy mikor is kerül sor az akció tényleges kibontakoztatására, az nem tudni, a közpénzügyi minisztérium csupán azt közölte, hogy folyamatban vannak azok az eljárások, amelyeket az értékpapír-kibocsátásokra vonatkozóan előírnak a hatályos jogszabályok. Az sem dőlt el, hogy mekkora lesz a kamatszint, de pénzpiaci elemzők szerint az valahol a tavalyi értékszint körül lehet. Vagy esetleg annál valamicskével kevesebb. A futamidő ugyancsak kétéves lesz, azaz a visszaváltásra a jelek szerint 2018 második félévének valamelyik hónapjában kerülhet majd sor. Az előkészületek kapcsán utalhatunk arra is, hogy nemrégiben Anca Dragu közpénzügyi miniszter kilátásba helyezte, hogy az állami kötvényekre számított kamatot nem fogja majd „megterhelni” a 16 százalékos jövedelmi adókulcs. Hecser Zoltán