Jereván, Örményország fővárosa élhető város: tágas terek, múzeumok, kulturális központok várják a látogatókat, akik szép számmal érkeznek is. A külföldiek valóban felfedezték maguknak, központi fekvése miatt nagyon jól lehet innen szervezni az országjáró túrákat, az árak kedvezőek, a vendéglátás mintaszerű. A metropolisz – főleg a strukturális változásokat indukáló – választások után jelentősen fejlődik, de még együtt él a múlt és a jövő. A szovjet gyarmati lét nyomai máig élnek, a külvárosokban gyárfalanszterek várják a megújulást, amit lehetett, már elhordtak a falak közül, a sík részeken birkák legelésznek. [caption id="attachment_79263" align="aligncenter" width="1000"] SONY DSC[/caption] A belvárosban is még jelentkezik e különbség, az elegáns irodaépületek szomszédságában mosógépbontó végzi feladatát, a kizsigerelt gépek az utcán állnak felstószolva. Mellette összetákolt viskóban is élnek családok. Jereván a fekvésének köszönheti, hogy a fővárosok sorába léphetett. Az 1920-as években polgári, harmincezer lakosú kisváros volt, a vérzivataros évek elmúltával stratégiai okokból választották székhelyül. Sajnos, a fővárosi státusz – az építkezéseknek teret adva – rombolással is járt, a formás polgári közeg látta kárát. Aki még szeretné magát beleélni az egykori miliőbe, az az Abovyan utcában teheti meg. A régi, méltóságot sugárzó és jólétről árulkodó egyemeletes házakból mintegy fél tucat maradt meg, egynek a faszádját egy magas szállodába építették be, de így is szerencse, hogy megőrizték. A negyed régiségboltjaiban keveredik az örmény és az orosz portéka, főleg a szakrális tárgyak, ikonok iránt van kereslet. [caption id="attachment_79264" align="aligncenter" width="1000"] SONY DSC[/caption] A szovjet érát Jereván – építészetileg – viszonylag jól vészelte át, ezt az ország változatos kőbányáinak és képzett tervezőinek köszönhette. Az örmény építészek előszeretettel használták a Kaukázus gazdag kőválasztékát, s a szocreál időszakban is sikerült megőrizniük a nemzeti jelleget. Amíg például Jeruzsálem felépítésénél a sárga karakter érvényesül, addig Jerevánban a rózsaszín árnyalatai dominálnak. A város szíve, a Köztársaság tér építészetileg is egységes, s méltán vált a fiatalok kedvenc találkahelyévé, a turizmus központjává. Beépítettsége emberbarát, tágas parkok védenek a meleg ellen. Nagyon sok szobor, emlékmű díszíti a tereket, nem egy olyan híres művész, mint Botero keze munkáját dicséri. Jereván folyamatosan fejlődik, viszont az ország gazdasági nehézségei is itt csapódnak le. A magas munkanélküliség, valamint a háborús övezetek miatt egyre többen szivárognak a metropoliszba, amely lassan az összlakosság felének ad otthont. Csermák Zoltán