A napokban jutott el hozzám és barátaimhoz egy kis könyvecske. Címe: Izland, ahol az idő születik. Szerzője a csíkszeredai Zsigmond Enikő, aki hazáját, Erdélyt és Európát is elég jól ismeri. Nem tudom, utazásairól eddig mennyit írt, de Izland láthatóan elbűvölte. Ezt nem is tagadja, mint ahogy az a könyvből kiderül. A mívesen elkészített, a sok szép fotóval ellátott könyv a baróti Tortoma kiadó jó ízlését dicséri. Nem túrakalauznak szánta, mint ahogyan írja, hiszen abból van elég, csupán egy kilencnapos út élményeinek, impresszióinak lenyomata. De ez a „lenyomat” egyben sok mindenre magyarázatot ad a szigetországgal kapcsolatosan, mint az ország földrajzi, geológiai jellemzői, történelme, legérdekesebb látnivalóinak színes, szórakoztató leírása. Helyet kap benne az izlandiak hiedelemvilága, szokásaik, gasztronómiai sajátosságaik, sőt még kirívó furcsaságaik is, mint a husaviki falloszmúzeum, vagy a halak ünnepe és a „troll-látók” tisztelete, akik még abba is beleszólnak, milyen legyen egy közút, esetenként hová építsenek, vagy ne építsenek egy épületet. Nemcsak látványos, könnyen olvasható, stílusa egyedi, amolyan „Zsigmond Enikős”, amit már tőle megszokhattunk az Erdélyi Gyopár oldalain és más publikációkban is. Kicsi hiba talán, hogy nem öleli fel egész Izlandot. Pedig jó lett volna az ő tollából olvasni egy kerek ismertetőt Leif Erikson elbűvölő országáról, amely egyszerre két kontinensen fekszik, s amit érdemes legalább egyszer az életben felkeresni. A könyv iránymutató mindazoknak, akiket a föld eme befejezetlen, meghökkentő sarka érdekel. Szórakoztató és kedvcsináló egy utazáshoz. Pápai Ferenc, Nyíregyháza   [box type="shadow" ]Levélbontás oldalunkon az írásokat, leveleket szerzőik előzetes hoz­zá­járulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, esetenként rövidítve jelentetjük meg. Az itt megjelent vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőségével.[/box]