Ha azt látjuk, hogy valami nem működik, rosszra fordul, káros következményekkel jár, akkor jó esetben – ha elég rugalmasak vagyunk – változtatunk a stratégián, remélve, hogy akkor jobb lesz. Nem tudom elhinni, hogy a hatóságok ne látnák, ne tudnák, hogy a lakosság egyre szélesebb rétege hogyan viszonyul a közléseikhez, tájékoztatásukhoz, a helyzethez, főleg, ami a koronavírus-járványt illeti.
Pedig a bizalmatlanság jobban terjed, mint a vírus. Lapunkban is bemutattuk a SoDiSo Research közvélemény-kutató cég által végzett felmérést, amelyből kiderül, hogy nagyon magas a bizonytalanság, a bizalmatlanság, a kiábrándultság és a frusztráció az erdélyi magyarok körében. A bizalmatlanság pedig alaposan hozzájárul a pesszimista közhangulathoz, és ahhoz az állapothoz, amit jól láthatunk magunk körül: az emberek eszik meg egymást, csúcson van a bűnbakkeresési igyekezet, dacolunk, lázongunk, rágalmazunk, szidalmazunk, sértegetünk, gyanúsítgatunk mindent és mindenkit is.
Az idézett kutatás is rámutat, hogy a megkérdezettek majdnem háromnegyede elégedetlen azzal, ahogy a kormány a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos egészségügyi helyzetet kezeli. Úgy, hogy a válsághelyzet elején 68 százalékuk még egyetértett az intézkedésekkel, de bő két hónap alatt teljesen átfordult a helyzet, és 71 százaléknak már tele van a hócipője, így, nyárban is.
Mi kell, mi kellene még ahhoz, hogy az országos, megyei és helyi illetékesek (tisztelet a kivételnek, mert elvétve akad egy-egy) észrevegyék, hogy ezt alaposan elszúrták? Hogy valahogy vissza kellene szerezni a bizalmat, csökkenteni a frusztrációs szintet, mert baj lesz? Össznépi baj, amely érint majd mindenkit, fegyelmezettet, konteóhívőt, bárkit. A felmérés szerint az erdélyi magyarok 82 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok. Úgy gondolom, hogy országos szinten sem jobb a helyzet. Akiket választottunk, felelősséggel tartoznak értünk. Ideje lenne hát a bizalmatlanság-fertőzéssel is foglalkozni, mert ha a kezelés elmarad, a járványügyi intézkedéseknek is annyi.

Asztalos Ágnes