Pontosította a mezőgazdasági minisztérium azt, hogy a mezőgazdasági területek milyen esetekben vonhatók ki véglegesen vagy ideiglenesen a művelés alól. A mezőgazdasági területek rendeltetésének megváltoztatása – az engedélyezéshez szükséges dokumentumok sokasága alapján – azonban nem is egyszerű. [caption id="attachment_92953" align="aligncenter" width="1000"] Erdei kaszáló a Gyimesekben. Nem egyszerű az átminősítése a beerdősödött mezőgazdasági területeknek Fotó: Domján Levente[/caption] Jó két évvel ezelőtt, pontosabban 2017. július 25-én jelent meg ama 2017/186-os törvény, amely révén újólag módosították és kiegészítették az 1991/18-as földtörvény jó néhány előírását. A szóban forgó törvényben szerepelt az is, hogy a mezőgazdasági területek használati kategóriáinak a megváltoztatására, valamint a helységek külterületén lévő területeknek a mezőgazdasági körforgásba való bevezetésére vagy visszavezetésére, illetve a szóban forgó területeknek a mezőgazdasági körforgásból való végleges vagy időleges kivonására vonatkozó eljárásokat miniszteri rendelettel kell jóváhagyni. Erre vonatkozóan a tárcavezetőnek 30 nap állt a rendelkezésére, azt viszont nem sikerült tiszteletben tartani. Összefonódó jogszabályok Maradjunk a helységek külterületén található területek mezőgazdasági körforgásból való végleges vagy ideiglenes kivonásának a problematikájánál, illetve az arra vonatkozó eljárásnál. A felvezetőben említett, az eljárást jóváhagyó miniszteri rendeletnek legkésőbb 2017. augusztus 24-ig kellett volna megjelennie. A rendszerint igen robbanékonynak mutatkozó Petre Daea miniszter ez esetben nem siette el a dolgokat: az a bizonyos rendelet több mint féléves késéssel jelent meg, nevezetesen 2018 februárjában. Ama 2018/83-as rendeletről van szó, amely révén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter jóváhagyta a már említett kivonási eljárást, valamint a területfeljavítási alapnak befizetett díjszabás visszatérítésére vonatkozó eljárást (amelyről ugyancsak a 2017/186-os törvény rendelkezik). A múlt esztendő februárjától eltelt időszakok során hatályba lépett jogszabályok némelyike érintette a földtörvényt is, s azon belül a területeknek a mezőgazdasági körforgásból való kivonásának kérdéskörét. Így történt például a májusban megjelent, a romániai síprogramot jóváhagyó 2003/526-os törvényt módosító 2019/107-es törvény esetében is. Feltételezhető, hogy a különböző jogszabály-módosítások nyomán vált szükségessé a fentebb említett 2018/83-as miniszteri rendelet módosítása és kiegészítése is. Ilyen kontextusban jelent meg nemrégiben a Hivatalos Közlönyben az a 2019/406-os szaktárcai rendelet, amely révén azt módosították és kiegészítették. Vaskosabb ügycsomó A nemrégiben megjelent és hatályossá vált rendelettel pontosították, hogy melyek azok az esetek, amikor a kültelken található területek véglegesen kivonhatók a mezőgazdasági körforgásból. Beerdősítési munkálatok elvégzése, erdőterületek vagy erdős védősávok létesítése (a földalap feljavítási alapja díjszabásainak a fizetése nélkül), továbbá azon esetekben, amikor a területi-közigazgatási egységek kültelkein található olyan mezőgazdasági területek kivonását kérelmezik a mezőgazdasági körforgásból, amelyeken bárminemű építmény találtatik, olyan, amelyet a 2017/86-os törvény hatályba lépése előtt „húztak fel”, és amelyekre annak idején nem létezett törvényes körülmények között jóváhagyott, a mezőgazdasági körforgásból való kivonásra vonatkozó jóváhagyás. Egy újonnan bevezetett bekezdés értelmében a mezőgazdasági körforgásból való végleges kivonás jóváhagyására a következő dokumentumok benyújtása alapján kerül sor: a haszonélvező kérése, ahhoz mellékelve a személyazonossági igazolvány másolatát; amennyiben a haszonélvező (a kérelmező) jogi személyiségű entitás, annak a kereskedelmi törzskönyvi bejegyzési bizonylatának és ténymegállapítási bizonylatának a másolata; amennyiben megbízatás alapján kerül sor a jóváhagyási kérés benyújtására, akkor a közjegyző előtti meghatalmazás vagy a közgyűlési határozat eredetiben, valamint a megbízott személyazonossági igazolványának a másolata; tulajdonlási okirat vagy érvényesen megkötött, a terület birtoklására vonatkozó okirat; amennyiben a területet egy más személy birtokolja, mint a tulajdonos, akkor a tulajdonos egyetértése, illetve az ügykezelő egyetértése azon területek esetében, amelyek az állam köz/privát vagyonállományába tartoznak; telekkönyvi kivonat, amelyhez mellékelni kell a helyszínrajzi kivonatot, s amelyeket a kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal bocsát ki, de legfeljebb 30 nappal a dokumentáció benyújtása előtt; megállapítási jegyzőkönyv a beerdősödött területekről vagy az erdős védősávokról, azokról, amelyek a kültelki mezőgazdasági területeken realizálódtak. Ezt a jegyzőkönyvet alá kell írnia a megyei mezőgazdasági igazgatóság igazgatójának, a haszonélvezőnek/tulajdonosnak, azon polgármesteri hivatal képviselőjének, amely illetékességi körében találtatik az a terület; megállapítási jegyzőkönyv arra vonatkozóan, hogy milyen létesítmények is találtatnak azon a területen, amelyet ugyancsak ellen kell jegyeznie a mezőgazdasági igazgatóság igazgatójának, a polgármesteri hivatal képviselőjének, valamint a haszonélvezőnek/tulajdonosnak; a földtani és agrokémiai tanulmányi hivatalok által kibocsátott okirat azon területek minőségi osztályára, amelyeken beruházási létesítmények találtatnak; amennyiben talajfeljavítási díjszabás fizetendő, az arra vonatkozó számítás; a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium illetékes struktúrája által kibocsátott véleményezés (amennyiben az szükségeltetik a törvényes előírások értelmében). Módosultak a földalap feljavítási alapjának befizetett díjszabások visszatérítésére vonatkozó eljárás egyes rendelkezései is. Nincs szó érdembeli módosításokról, csupán szabatosabb, pontosabb megfogalmazásról. Hecser Zoltán