Ismét „beetetik” a rókákat
Május 15-én a repülőgépes szórással kezdődik, majd pár nappal később 2 ezer, antitestet tartalmazó csali kézi kihelyezésével folytatódik Hargita megyében a rókák tavaszi veszettség elleni oltási kampánya – tájékoztatta pénteken lapunkat Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetője. Aki a természetben sérült, törött rókacsalétket talál, a főállatorvos arra kéri, ne nyúljon hozzá.
[caption id="attachment_49080" align="aligncenter" width="1000"] A rókák oltására figyelmeztető plakát Büdösfürdőn. Kezdik a csalizást Fotó: Domján Levente[/caption]
Hetek óta plakátok hirdetik a tavaszi kampány indulását, napokon belül viszont a gyakorlatban is kezdetét veszi a rókák tavaszi, csalikihelyezéses veszettség elleni oltása. Hargita megyében a mélyfagyasztott, csokoládébarna rókacsalétkek repülőgépes szórására május 15-én és 16-án kerül sor, ezt követően a hatósági állatorvosokból, vadászokból, vadőrökből álló csoportok további 2 ezer csalit kézzel helyeznek ki a rókakotorékok bejárataihoz. Hasonlóan járnak el a települések, illetve az ivóvízbázisnak számító tavak, folyók közelében is. A kézi kihelyezésre szánt 2 ezer csali május 18-án érkezik a megyébe, aminek a szétosztását a szakhatóság már másnaptól megkezdi – ismertette a menetrendet pénteken lapunkkal Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság igazgatója.
Hozzátette, a Maros megyei, vidrátszegi repülőtérről felszálló gép előre meghatározott repülési irány alapján a kiterjedt erdőségek, illetve a nehezen megközelíthető hegyvidéki térségek fölött szórja szét a csalétkeket: a gép repülésirányonként 500 méter széles sávot lefedve a rókacsalétkeket nagyjából 80 méterenként teríti: a csalik kiszórása teljes mértékben automatizálva működik, az adagolás pedig az illető terület rókapopulációjának nagyságához igazodik – fűzte hozzá a szakember. Hargita megyében a rókaállomány nagyságát a vadásztársulatok jelenleg 3500-3700 egyedre becsülik.
– Tudni kell, hogy a természetben a róka jelenti a legfőbb vírushordózót és az ebből adódó fertőző gócot, harapásán keresztül pedig más állatok is ki vannak téve a fertőzés veszélyének. Az utóbbi esztendőkben, vagyis amióta a főhatóság a rókák veszettség elleni oltását évente két – tavaszi és őszi – oltási kampányban végzi, Hargita megyében a veszettségi esetek száma látványosan csökkent, olyannyira, hogy az utóbbi két évben a megyében nem is észleltünk veszettséget – utalt az oltási kampány eredményeire a főállatorvos.
A 2016 őszén kihelyezett csalétkek elfogyasztásáról és a rókákban a veszettséggel szembeni immunitás kialakulásáról tanúskodnak a vadásztársaságok által beszolgáltatott kontrollegyedek is: a szórási területeken belül a beetetés hatékonyságát ugyanis a főhatóság 100 négyzetkilométerenként négy róka kilövetésén és tetemének laborvizsgálatán keresztül ellenőrzi.
– Hargita megyéből a tavaly őszi oltáshoz kötődően még nem kaptuk az összes kontrollegyed laborelemzését kézhez, de a kilőtt rókákból kimutatható festékanyag, marker-tetraciklin alapján már látszik, hogy kivétel nélkül elfogyasztották az ellentestet tartalmazó csalétkeket – tette hozzá Ladó Zsolt.
A főállatorvos arra kéri a gazdákat, kirándulókat, kutyatulajdonosokat, hogy az erdőben, természetben talált rókacselétkeket – bár közvetlen veszélyt nem jelentenek – ne érintsék meg, a lakott területek közelében észlelt törött, sérült, félig elfogyasztott pasztillákról pedig a legközelebbi állatorvost értesítsék, de szabad kézzel semmiképp se nyúljanak a csalihoz.
Domján Levente