erős felhőzet
Iskolát avattak Háromkúton
Kicsiny kis fényemmel világítani fogok – énekelték a háromkúti gyerekek a tegnapi tanévnyitón, amikor birtokba vehették a civil adományokból és a magyar kormány támogatásával újjáépült iskola épületét. Az ünnepségen jelen volt Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke, aki Lucian Blaga szavait idézve, mely szerint az örökkévalóság falun született, azt kívánta Háromkút is maradjon meg az örökkévalóságnak jövőt váró magyar közösségként.
[caption id="attachment_11612" align="aligncenter" width="620"]
Állami támogatásból és civil adományokból újult meg a leégett háromkúti iskola. Összefogás Fotó: Kertész László[/caption]
A háromkúti iskola régi épületét 2010-ben árvíz sújtotta, 2012 márciusában a tűz martalékává vált, attól kezdődően a gyerekek egy ideiglenesen átalakított lakóházba jártak iskolába. Az iskola újjáépítését sok adományozó támogatta belföldről és külföldről egyaránt. A Hármaskútért Egyesület felhívására a Bethlen Gábor Alap 8,5 millió forinttal (118 ezer lejjel), Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke saját forrásából 1,5 millió forinttal (21 ezer lejjel) járult hozzá a felújításhoz. Az új épületnek egy óvodai és egy iskolai terme és tanári szobája van, ahol tegnaptól a település 58 magyar családjának 22 gyereke tanulhat.
Ünnepi beszédében a világ nagyvárosaihoz hasonlítva Háromkutat Kövér László kifejtette, Háromkúton a tájnak nem nyilvántartási azonosító száma, hanem neve van. Háromkúton a víz kristálytiszta, a templom nem kiüresedő műemlék, hanem szűkössé váló élő tájékozódási pont, és a háromkútiak a gyermekáldást nem tehernek tartják, hanem úgy nevezik, hogy az asszonynak jövője van. Ezért az iskola nem bezár, hanem mindig kinyit, akkor is, ha árvíz, akkor is, ha tűzvész pusztítja. Az Országgyűlés elnöke úgy vélte, a kis lélekszámmal, de nagy lélekkel rendelkező Háromkút igazi európai határtelepülés: nemcsak két megye, Hargita és Neamţi, nemcsak két országrész, Erdély és Moldva, nemcsak két nemzet, a magyar és román közösség etnikai határán, hanem az élhető és élhetetlen, az önmagát vállaló és az önmagát feladó jelképes világ jó oldalán, vagyis az élet oldalán fekszik.
Nemzeti azonosságtudat Európában
Kövér László kitért arra, hogy nincs emberi méltósággal élhető jövő sem Európában, sem azon kívül a valódi értékeken alapuló erkölcsi, egyéni és közösségi azonosságtudat nélkül. Kifejtette, az értéktudatot és azonosságtudatot az anyanyelv, a család, az iskola alapozza meg, majd a nemzeti és a hitbéli közösségek erősíthetik. – Aki támadja az emberek jogát az anyanyelvükhöz, aki rombolja a családi, a vallási és nemzeti közösségeket, aki veszélyezteti az iskolai oktatás által megőrizhető és a következő nemzedékek számára továbbadható és gyarapítható közösségi tudást, az roncsolja az emberek azonosságtudatát, és merényletet követ el az élhető jövő ellen. Ez a veszély napjainkban minden európai embert, magyart és románt egyaránt fenyeget – jelentette ki a házelnök. Európai azonosságtudat ugyanis nincs, nem létezik az európai nemzetek azonosságtudata nélkül, miként a verseny alapú világban európai teljesítmény sincs az európai nemzetek teljesítménye nélkül. Ahogy nem létezik nemzeti szűkkeblűségre épülő európaiság, úgy nem létezik, mert nem létezhet nemzetek nélküli európaiság sem – magyarázta. Megalapítói az Európai Uniót ezért helyezték a kereszténység értékeinek és az európai nemzetek együttműködésének fundamentumára – tette hozzá. – Ez akkor is így van, ha manapság az Európai Unió nem tud mit kezdeni sem keresztény örökségével, sem a nemzeti önazonosság kérdésével, sőt egyre inkább a tagállami szuverenitás és a közös demokratikus döntéshozatal összefüggésének problémáival sem. Márpedig Európa keresztény önazonosságának keresztény visszaépítése nélkül, a keresztény hit és erkölcs, mint közös nevező, által meghatározott nemzeti kultúrák erősítése nélkül, a nemzeti ellentéteknek a tisztelet és megbecsülés alapján való feloldása, a kisebbségben élő mintegy 40 millió polgár nemzeti közösségeinek autonómiához való joga elismerése nélkül, az Európai Unió nem válhat a világjövőjét meghatározni képes erős gazdasági, politikai és kulturális együttműködési rendszerré – fogalmazott Kövér László. Szerinte az élhető európai jövő érdekében minden nemzeti közösségnek gazdaságilag és kulturálisan növelnie kell teljesítményét, ennek érdekében az európai nemzeteknek, magyaroknak és románoknak egyaránt egymás érdekeit nem sértő módon összpontosítaniuk kell erejüket. Kövér László kijelentette: – Mi, magyarok napjainkban ezt tesszük. Olyan államot építünk, amely segíteni tud a magyarokon Budapesttől Háromkúton át Clevelandig, hogy összpontosítani tudják lelki, szellemi és anyagi erejüket. Mi magyarok erőt akarunk adni egymásnak, és erőt akarunk meríteni egymásból azért, hogy mindenhol megmaradjunk és gyarapodjunk a szülőföldünkön, azért hogy értékeiben erősíthessük és javaiban gyarapíthassuk az élet oldalán álló Európát, a mi igazi Európánkat. A házelnök szerint a háromkúti iskola újjáépítése is ezt támasztja alá: apró lépés az európaiaknak, de lélekerősítő lépés a magyaroknak.
A településhez kötődő, összetartó gyerekek
Mihók Péter polgármester szavait Ambrus Róbert tolmácsolta. A gyimesközéploki polgármester szerint a gyerek jövője szempontjából sorsdöntő az óvodában és az elemi iskolában eltöltött néhány év, hiszen mindenki azt szeretné, hogy gyereke magabiztos, sikeres és boldog felnőtté váljon az életben. A pedagógusok feladata pedig az, hogy segítsék a szülők törekvését, ami akkor válik valóra, ha legfogékonyabb kisgyermekkorban gondoskodnak az alapokról, és olyan gyerekeket nevelnek, akik nyitottak a világra, amelyben eligazodnak, érzelmileg gazdagok és érdeklődők, településükhöz kötődnek, értékelni tudják önmagukat és képesek mások elfogadására – fogalmazott levelében Mihók Péter.
Az iskola tanító nénije és lelke, Imre Anna elmondta, mindig azért dolgozott, hogy összetartsa a gyerekeket, az új épület pedig segíti a közös jövőjüket, a létüket, megmaradásukat, és bízik benne, hogy átadása öröm az egész falu számára.
Az új épületet Ft. Msgr. Portik-Hegyi Kelemen gyergyószentmiklósi főesperes áldotta és szentelte meg, aki arra intette a jelenlevőket, hogy döntéshelyzetben mindig a szerint mérlegeljenek, hogy mi hasznos, mi szükséges és mi kellemes, valamint azt kívánta, hogy Jézus élete legyen jelen az iskola falain belül, és Ő adjon biztatást az ott zajló munkához.
Az ünnepséget a háromkúti gyermekek műsora zárta, amely során nemcsak az iskolakezdésről szavaltak és énekeltek, hanem elhangzott Kányádi Sándor Kicsi faluból való verse is, melynek záró szakasza: „Nagyváros, nagyváros, / ne csábíts te engem, / maradok holtomig, / itt, ahol születtem!”
Háromszéki Eszter
Állami támogatásból és civil adományokból újult meg a leégett háromkúti iskola. Összefogás Fotó: Kertész László[/caption]
A háromkúti iskola régi épületét 2010-ben árvíz sújtotta, 2012 márciusában a tűz martalékává vált, attól kezdődően a gyerekek egy ideiglenesen átalakított lakóházba jártak iskolába. Az iskola újjáépítését sok adományozó támogatta belföldről és külföldről egyaránt. A Hármaskútért Egyesület felhívására a Bethlen Gábor Alap 8,5 millió forinttal (118 ezer lejjel), Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke saját forrásából 1,5 millió forinttal (21 ezer lejjel) járult hozzá a felújításhoz. Az új épületnek egy óvodai és egy iskolai terme és tanári szobája van, ahol tegnaptól a település 58 magyar családjának 22 gyereke tanulhat.
Ünnepi beszédében a világ nagyvárosaihoz hasonlítva Háromkutat Kövér László kifejtette, Háromkúton a tájnak nem nyilvántartási azonosító száma, hanem neve van. Háromkúton a víz kristálytiszta, a templom nem kiüresedő műemlék, hanem szűkössé váló élő tájékozódási pont, és a háromkútiak a gyermekáldást nem tehernek tartják, hanem úgy nevezik, hogy az asszonynak jövője van. Ezért az iskola nem bezár, hanem mindig kinyit, akkor is, ha árvíz, akkor is, ha tűzvész pusztítja. Az Országgyűlés elnöke úgy vélte, a kis lélekszámmal, de nagy lélekkel rendelkező Háromkút igazi európai határtelepülés: nemcsak két megye, Hargita és Neamţi, nemcsak két országrész, Erdély és Moldva, nemcsak két nemzet, a magyar és román közösség etnikai határán, hanem az élhető és élhetetlen, az önmagát vállaló és az önmagát feladó jelképes világ jó oldalán, vagyis az élet oldalán fekszik.
Nemzeti azonosságtudat Európában
Kövér László kitért arra, hogy nincs emberi méltósággal élhető jövő sem Európában, sem azon kívül a valódi értékeken alapuló erkölcsi, egyéni és közösségi azonosságtudat nélkül. Kifejtette, az értéktudatot és azonosságtudatot az anyanyelv, a család, az iskola alapozza meg, majd a nemzeti és a hitbéli közösségek erősíthetik. – Aki támadja az emberek jogát az anyanyelvükhöz, aki rombolja a családi, a vallási és nemzeti közösségeket, aki veszélyezteti az iskolai oktatás által megőrizhető és a következő nemzedékek számára továbbadható és gyarapítható közösségi tudást, az roncsolja az emberek azonosságtudatát, és merényletet követ el az élhető jövő ellen. Ez a veszély napjainkban minden európai embert, magyart és románt egyaránt fenyeget – jelentette ki a házelnök. Európai azonosságtudat ugyanis nincs, nem létezik az európai nemzetek azonosságtudata nélkül, miként a verseny alapú világban európai teljesítmény sincs az európai nemzetek teljesítménye nélkül. Ahogy nem létezik nemzeti szűkkeblűségre épülő európaiság, úgy nem létezik, mert nem létezhet nemzetek nélküli európaiság sem – magyarázta. Megalapítói az Európai Uniót ezért helyezték a kereszténység értékeinek és az európai nemzetek együttműködésének fundamentumára – tette hozzá. – Ez akkor is így van, ha manapság az Európai Unió nem tud mit kezdeni sem keresztény örökségével, sem a nemzeti önazonosság kérdésével, sőt egyre inkább a tagállami szuverenitás és a közös demokratikus döntéshozatal összefüggésének problémáival sem. Márpedig Európa keresztény önazonosságának keresztény visszaépítése nélkül, a keresztény hit és erkölcs, mint közös nevező, által meghatározott nemzeti kultúrák erősítése nélkül, a nemzeti ellentéteknek a tisztelet és megbecsülés alapján való feloldása, a kisebbségben élő mintegy 40 millió polgár nemzeti közösségeinek autonómiához való joga elismerése nélkül, az Európai Unió nem válhat a világjövőjét meghatározni képes erős gazdasági, politikai és kulturális együttműködési rendszerré – fogalmazott Kövér László. Szerinte az élhető európai jövő érdekében minden nemzeti közösségnek gazdaságilag és kulturálisan növelnie kell teljesítményét, ennek érdekében az európai nemzeteknek, magyaroknak és románoknak egyaránt egymás érdekeit nem sértő módon összpontosítaniuk kell erejüket. Kövér László kijelentette: – Mi, magyarok napjainkban ezt tesszük. Olyan államot építünk, amely segíteni tud a magyarokon Budapesttől Háromkúton át Clevelandig, hogy összpontosítani tudják lelki, szellemi és anyagi erejüket. Mi magyarok erőt akarunk adni egymásnak, és erőt akarunk meríteni egymásból azért, hogy mindenhol megmaradjunk és gyarapodjunk a szülőföldünkön, azért hogy értékeiben erősíthessük és javaiban gyarapíthassuk az élet oldalán álló Európát, a mi igazi Európánkat. A házelnök szerint a háromkúti iskola újjáépítése is ezt támasztja alá: apró lépés az európaiaknak, de lélekerősítő lépés a magyaroknak.
A településhez kötődő, összetartó gyerekek
Mihók Péter polgármester szavait Ambrus Róbert tolmácsolta. A gyimesközéploki polgármester szerint a gyerek jövője szempontjából sorsdöntő az óvodában és az elemi iskolában eltöltött néhány év, hiszen mindenki azt szeretné, hogy gyereke magabiztos, sikeres és boldog felnőtté váljon az életben. A pedagógusok feladata pedig az, hogy segítsék a szülők törekvését, ami akkor válik valóra, ha legfogékonyabb kisgyermekkorban gondoskodnak az alapokról, és olyan gyerekeket nevelnek, akik nyitottak a világra, amelyben eligazodnak, érzelmileg gazdagok és érdeklődők, településükhöz kötődnek, értékelni tudják önmagukat és képesek mások elfogadására – fogalmazott levelében Mihók Péter.
Az iskola tanító nénije és lelke, Imre Anna elmondta, mindig azért dolgozott, hogy összetartsa a gyerekeket, az új épület pedig segíti a közös jövőjüket, a létüket, megmaradásukat, és bízik benne, hogy átadása öröm az egész falu számára.
Az új épületet Ft. Msgr. Portik-Hegyi Kelemen gyergyószentmiklósi főesperes áldotta és szentelte meg, aki arra intette a jelenlevőket, hogy döntéshelyzetben mindig a szerint mérlegeljenek, hogy mi hasznos, mi szükséges és mi kellemes, valamint azt kívánta, hogy Jézus élete legyen jelen az iskola falain belül, és Ő adjon biztatást az ott zajló munkához.
Az ünnepséget a háromkúti gyermekek műsora zárta, amely során nemcsak az iskolakezdésről szavaltak és énekeltek, hanem elhangzott Kányádi Sándor Kicsi faluból való verse is, melynek záró szakasza: „Nagyváros, nagyváros, / ne csábíts te engem, / maradok holtomig, / itt, ahol születtem!”
Háromszéki Eszter
