Szinte észrevétlenül szűntek meg az utóbbi évtizedben a Hargita megyei falvak, patakok, tanyák kisiskolái, holott a folyamat sodráserejű: Porsche Éva tanfelügyelő kérésünkre néhány perc alatt több mint harminc ilyen iskolát számolt össze. Előbb rendszerint az intézmények jogi személyisége szűnt meg, majd néhány éven belül, gyermek hiányában, az ajtókra is lakat került. [caption id="attachment_9631" align="aligncenter" width="620"] Tamás Levente Fitódon, ebben az iskolában tanult olvasni. Tíz éve üresen áll Fotó: Daczó Dénes[/caption] [dropcap]F[/dropcap]itód, Csíkszentlélek, Vere­bes, Kotormány, Sötétpatak, Csaracsó, Bágy, Re­cse­nyéd, Lókod, Kénos, Gyepes, Sán­dortelke, Telekfalva, Óc­fal­va, Miklósfalva, Mátisfalva, Décs­­fal­va, Dobó, Lö­vé­tebánya, Én­la­ka, Csehétfalva, Ben­céd, Tor­dát­falva, Tarcsafalva, Kis­me­de­sér, Nagymedesér, Ma­gyar­and­rás­fal­va, Güdüc, Hágótő, Szék­pataka, Sikaszó, Libán – ezeken a településeken valamikor mind zajlott magyar oktatás. Ma már – egy-két kivétellel, ahol a román osztályok megmaradtak – bezárt a helyi iskola. A kiürült iskolaépület pedig, jó esetben, más rendeltetést kapott. Már csak az emlékekben Fitódon egy régi házon hirdeti az utcanévtábla, hogy az Iskola utcában vagyunk, de iskola már nincs. Újnak tűnő PVC-keretes nyílászárók virítanak a művelődési házzal egy épületben lévő valamikori oktatási intézményen. Az ajtók zárva. Másik felől, a kultúrotthonban fiatalok készülnek a szüreti bálra. Egyikük, Tamás Levente ebben az épületben tanult meg olvasni, de csak a nagycsoport felét és az első osztályt végezhette helyben a most tizenkettedik osztályba induló fiú. – Hatan voltunk akkor az iskolában, négy negyedikes és mi ketten elsősök. A negyedikesek végeztek, utána megszűnt az iskola. Azután Mindszentre jártam nyolcadikig, most pedig Szeredába. Levente az iskola közelében lakott, s nagyon szép emlékeket őriz abból az időből, amikor még tízóraizni is hazajárhatott. A valamikori osztálytermek egyikéből „miseterem” lett, vasárnaponként a fitódi időseknek mondanak itt misét. Ugyanebben az épületrészben egy konyhát is kialakítottak, máshol még munkálatok nyomai látszanak. – Előbb a fitódi iskola szűnt meg, majd olyan hét-nyolc évvel ezelőtt a szentléleki is – világosít fel Pál Péter polgármester. – Most ezekből a falvakból iskolabusz hordja Mindszentre a gyermekeket. Mindenkit majdnem a kapu elől vesz fel. Az iskolabusszal naponta összesen hatvan gyereket szállítanak. Közülük néhányan Mindszent távolabbi részében laknak, s mivel a tanárok is ezzel a járművel ingáznak, az első fuvar hét óra előtt tíz perccel indul. Most egy nagyobb járművet vagy még egy kisbuszt igényeltek. – Az épületeket irodának, rendezvényteremnek használjuk, folyamatosan karbantartjuk, és továbbra is a közösséget szolgálják – mondta Pál Péter, aki szerint csak akkor lenne esély valamelyik kisiskola újraindítására, ha a lakosság megtöbbszöröződne. – Most az egyik legnagyobb gondunk, hogy legalább a mindszenti iskolát meg tudjuk menteni. Olyan osztályok vannak, amelyekben épphogy a minimális létszám van meg, és a leépítések is érzékenyebben érintenek egy ilyen kis iskolát, mint egy nagyot. Most ugyanis mindössze 180 óvodás és iskolás tanul a községben. Pedig minden feltétel adott, modern épület, szakképzett tanárok, internet… Ha nem lenne létszámfüggő a finanszírozás, s az állam állná a tanerő fizetését, mi szinte két gyermekért is fenntartanánk egy kisiskolát, mert a fenntartási költsége sem lenne sokkal több, mint a gyermekek szállítása – vélte a polgármester. Felsőloki szimultán – Az iskolák még megvannak, csak több osztályt összevontak – válaszolta Máthé Zoltán, a gyimesfelsőloki Domokos Pál Péter Általános Iskola igazgatója. – Nyíresalján volt három óvónő, most egy van. A központi iskolában öt osztály kellene legyen az előkészítővel együtt, de ezekből egy összevont. Még mindegyik iskola megvan, de a tatrosi iskola van leginkább veszélyben, mert a gyermeklétszám lecsökkent, így a felső tagozaton két szimultán osztály van. Az iskola vezetése azt szeretné, ha mindegyik oktatási helyszín megmaradna. – A gyermekek a patakokról jönnek iskolába, kilométereket gyalogolnak. És akkor az iskola előtt buszra ültessük őket és maradjon hét-nyolc pedagógus kenyér nélkül? – tette fel a kérdést az igazgató. – Iskolabusz van, reggel fél hattól nyolcig szállítja a gyermekeket, de lehetetlenség mindenkit szállítani, s vannak olyan patakok, ahova a busz nem tud feljutni, még nyáron sem. Gyimesfelsőlokon jelenleg két önálló jogi személyiséggel rendelkező iskolában, hét helyszínen tanul a település több mint 700 iskolása: négy elemi iskola, két 1–8. osztályos iskola és a Szent Erzsébet líceum épületében. – Orbán Balázs szerint is ez a patakok országa, s az is kell maradjon – jegyezte meg Máthé Zoltán. – Nem hiába építettek egykor minden nagyobb völgybe iskolát, a gyermekek érdekét nézték. Csíkszentdomokosi szervezettség Ugyancsak hét épületben zajlik az oktatás Csík­szent­do­mo­koson. – Minden párosításra van példa nálunk – állapította meg Veress Anna igazgató. – Van olyan épület, amelyikben csak óvoda, a másikban elemi iskola és óvoda, olyan is, ahol 1–8. osztály működik. A szülőknek és a gyermekeknek is jó, ha közel van az iskola, ezért eddig próbáltuk úgy szervezni, esetleg átcsoportosítani a gyermekeket, hogy egyik épület se maradjon üresen. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek együtt jöjjenek iskolába, együtt menjenek haza, ne legyenek mindig szállítóeszközre szorulva, és azt tapasztaltuk, hogy ha egy pedagógus elvégzi a feladatát, szép eredményeket lehet felmutatni a szimultán osztályokban is, és mindaddig, amíg a fenntartónak így megfelel, igyekszünk is megőrizni az iskoláinkat. Tanyavilág iskola nélkül Az Oroszhegy községhez tartozó üknyédi iskolának 2002-ben még hat tanulója volt, de már legalább tíz éve megszűnt az oktatás a tanyán, és az iskolabusz sem jár ki oda. A gyermekek gyalog, szekérrel vagy a szülőkkel, autóval járnak iskolába. 32 házszám, 87 állandó lakos van Üknyéden, és olyan 6-7 óvodás és iskolás, tudtuk meg Bálint Elemér polgármestertől. Az épületet, amelyben egy óvoda- és egy osztályterem volt, felújíttatta a polgármesteri hivatal, bármelyik percben újraindulhatna az iskola, csak éppen gyermek legyen. – Ehhez pedig élhető tanya kell – hangsúlyozta a polgármester –, ennek érdekében pedig sokat tettünk az utóbbi időben. Két éve be van kötve a villany, tavaly templom épült, s most már aszfaltút vezet Üknyédre, így ha minden jól megy, merem hinni, hogy hat év múlva ismét megnyílik az iskola. Húsz év alatt tíz iskola szűnt meg Siménfalva község 14 falujából jelenleg négyben zajlik oktatás: Rugonfalván, Siménfalván és Kobátfalván 1–8. osztály és óvoda működik, Szentmihályon elemi osztályok és óvodások tanulhatnak – az egy intézményhez tartozó négy helyszínen összesen 477 gyermek. – A nagykedei szűnt meg legelőször, lehet, hogy már húsz éve, s legutoljára a tarcsafalvi ürült ki, öt évvel ezelőtt. Húsz év alatt tíz településen zártuk be az iskolát – foglalta össze Péter Zoltán, Siménfalva polgármestere. – A nagykedei, a tordátfalvi és a csehétfalvi épületeket visszaadtuk az egyháznak, a többi üresen áll. Csökkent a gyermeklétszám, és még mindig fogyóban van: 2012 decemberében még 59-cel több iskolásunk volt, mint az idén májusban. Egyre csituló gyermekzsivaj Porsche Éva, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség elemi oktatásért felelős tanfelügyelője szerint a lecsökkent gyermeklétszám miatt és az iskolabuszok megjelenése után valóban sok kisiskola megszűnt a megyében, bár ez a folyamat lelassult. Most inkább az osztálycsökkenés, osztályösszevonás a jellemző és nem a teljes felszámolás. – Azok az iskolák szűntek meg, ahol alig három-négy gyermek maradt – közölte a tanfelügyelő. – Nem volt, ahogy fenntartani őket. Daczó Katalin