November 19-én került sor az új kormány, a Cioloş-kormány első ülésére. Annak jobbára eszmecsere jellege volt, ugyanakkor szóba került a kormányzati, illetve a központi közigazgatási rendszer valamelyes átszervezésének a problematikája is. Ezzel összefüggésben pedig megszületett a Cioloş-kormány által meghozott első jogszabály, nevezetesen egy sürgősségi kormányrendelet. A Hivatalos Közlöny november 20-i számában jelent meg az egyes jogszabályok módosítására és a központi közigazgatás szintjén megállapítandó egyes átszervezési intézkedésekre vonatkozó 2015/55-ös sürgősségi kormányrendelet. Annak megindokolásában többek között az szerepel, hogy a parlament által elfogadott kormányprogram gyakorlatba ültetése nem biztosítható a kormány és a minisztériumok tevékenysége számára megteremtendő új szervezési keret nélkül. Az intézkedések kapcsán a kormányfő arra is utalt, hogy nincs gyökeres módosításokról szó, inkább amolyan finomításokról. A kormányrendelet átolvasásából viszont arra a következtetésre juthattunk, hogy a kormánytagok száma 23-ra emelkedett, ugyanakkor létrejön egy új minisztérium is. Továbbá egyes minisztériumok tekintetében is bizonyos átszervezésekre kerül sor, s az tükröződni fog azok megnevezésének megváltoztatásában is. Az új minisztérium A kormányrendeletnek talán a legfontosabb előírása az, miszerint létrejön a közmeghallgatási és polgári párbeszéd minisztériuma (így próbáltuk lefordítani az elég tekervényes megnevezést: Ministerul pentru Consultare Publică și Dialog Civic). Ennek a minisztériumnak az lenne a hivatása, a feladatköre, hogy létrehozza a civil társadalommal való kapcsolattartás, illetve konzultálás szervezett keretét. Hogy ez miben fog állni, illetve miként fog kibontakozni, azt egyelőre nem tudni, ugyanis az új minisztérium megszervezésére, működésére és feladatköre megállapítására vonatkozó kormányhatározatnak 30 napon belül, azaz legkésőbb december 20-ig kell megjelennie. Ilyen jellegű központi intézmény tulajdonképpen eddig is volt, lévén, hogy a munkaügyi, család- és társadalomvédelmi minisztérium keretében működött a társadalmi dialógusért felelős tárca nélküli miniszter, akinek hatáskörébe tartozott a társadalmi dialógus jelentette tevékenységek koordinálása. Most viszont a tárca nélküli miniszteri funkció megszűnt, s annak a tevékenységét is majd az új minisztérium veszi át. Feltételezhető az új minisztérium lévén, hogy annak élére már ki is nevezték a minisztert Victoria Violeta Alexandru személyében, a közeljövőben megkezdi tevékenységét, a finanszírozásáról pedig olyképpen gondoskodott a kormány, hogy azt a költségvetési tartalékalapból biztosítják. A gazdaságügyi, kereskedelmi és turisztikai minisztérium átszervezése, illetve tevékenységének az átvétele révén létrehozták a gazdaságügyi, kereskedelmi és az üzleti környezettel való kapcsolattartási minisztériumot. Ennek okán a már előbb említett minisztérium meg is szűnik, továbbá az új minisztérium átveszi az energetikai, kis- és középvállalkozási és üzleti környezeti minisztériumtól a kis- és középvállalkozásokkal, valamint az üzleti környezettel kapcsolatos teendőket, feladatköröket is. A kormányrendelet egy másik előírása értelmében létrejön az energetikai minisztérium, az energetikai kis- és középvállalkozási és üzletkörnyezeti minisztérium átszervezése révén, amely egyébként megszűnik. E két, az említett átszervezések nyomán létrehozott új minisztérium esetében is azok megszervezésére és működésére vonatkozóan december 20-ig kormányhatározatot kell elfogadni. Ezek esetében tulajdonképpen valóban nincs szó lényegi átszervezésekről, csupán a feladatkörök újabb meghatározásáról, de úgy is fogalmazhatnánk, hogy egy célszerűbb és indokoltabb struktúra kialakításáról mindkét minisztérium esetében. Ám máris megjelentek ellenvélemények: a turisztikai érdekképviseletek annak okán, hogy az egyik minisztérium megnevezésében sem szerepel a „turisztika”, aggodalmaknak adtak hangot, azt állítva, hogy a kormány látóteréből ki fog kerülni a turisztika… Hecser Zoltán