Pálinkával, borral és ízletes csemegével fogadták a fenyőkúti gazdák azokat az érdeklődőket és fiatalokat, akik a közel százéves, Magyar Királyi Állami Gépgyárban épített cséplőgép működését akarták megtekinteni. Az eseményre családok, fiatalok és gyerekek egyaránt népviseletbe öltözve látogattak el. Fogyott a pánkó, szólt a nóta, és a cséplőgép is hamar elindult.

Az esemény ötletgazdája, Tófalvi Deák László elmondta, igyekeznek több hasonló megmozdulással összetartani a közösséget, és egyúttal tapasztalatcserét és tudásátadást biztosítanak a fiataloknak.

– Mára már ki tudja, hogy régen hogyan működött egy ilyen gép? Pedig sokkal alaposabb munkát végez, mint a mostani aratógépek. Manapság már nincs szükség hasonló gépekre, itt a környéken kevesen termelnek gabonát, a lényeg az, hogy a gyerekek is megismerhessék, hogy apáik, nagyapáik egykor hogyan arattak és csépeltek – mutatott rá Tófalvi.

Megjegyezte: napjainkban az aratás után keletkezett szalmát és pelyvát nem használják fel a gazdák, hiszen az újabb cséplőgépek összeaprítják és szétszórják azt a tarlón.

– Régebb a pelyvát liszttel összekevertük, s azzal neveltük a bikaborjakat, a szalmával aljazták a jószágokat és perzselték a disznót. Ezekre ma már nem sok példát látni – mondta az esemény ötletgazdája.

A cséplőgépről kiderült, tényleg pontosabb munkát végez a mai társainál, ugyanis amellett, hogy a pelyvát és a szalmát különválasztja a gabonától, utóbbit minősége és szemnagysága szerint ötfelé válogatja ki. Adagolását tekintve, a gépezet tetején állva két személy pakolja bele a kévéket, a kiválasztott szalmát kazalba, a pelyvát a csűrben erre a célra kialakított pelyvatartóba rakják. A cséplésbemutatót nótás mulatsággal zárták az összegyűltek.