„a Lélek az, aki életre kelt (…) azok a beszédek, amelyeket én szóltam nektek: Lélek és élet”. (Jn 6,63) Kedves unitárius híveim, keresztény testvéreim! Húsvét a keresztény világ nagy ünnepe, bár az ünnep időpontját illetően a Jézus tanítását őrzők világa két részre szakadt: keleti és nyugati kereszténységre. Ez azonban nem csökkenti az ünnep jelentőségét, mert húsvét üzenete ma is feltölti emberi életünket: megelevenít, biztat, reménységgel tölt el. A keresztények, együtt vagy külön, azt ünneplik, hogy Jézus kiszélesítette az ember látószögét, magassabb szintre emelte az ember életét; a szűk földi korlátok közé szorított ember előtt felmutatta az örökkévalóságot, az örökélet örömét, Isten ajándékát a benne hinni tudó embernek. Olyan magasságokat mutatott meg, és olyan magasságokba emelt bennünket, melyek eszményként a mában élő ember számára is utat mutatnak. Jézus nem a haragvó Istent békítette ki, hanem a gyarlóságaival, bűneivel vergődő embert emelte fel a szeretet Istenének magaslatára. Ezért a húsvét a hit ünnepe, mely győzelemről, diadalról szól. Péter kételkedő döbbenettel hajol az üres sír fölé, s talán az a gondolat jut először eszébe, hogy hogyan lesz tovább, de lelkének teljes szeretetével vallja: „Uram, te mindent tudsz, te tudod, hogy szeretlek téged”. (Jn 21,17) Ebben az évben a világ minden táján a keresztények egyszerre köszöntik húsvét ünnepét. Ezen az ünnepen alkalom és lehetőség adódik elgondolkozni, hogy mi az, ami összeköt bennünket ebben a szétdaraboltságban. Hitem szerint ez nem más, mint az Istentől kapott lélek, amelyet születésünktől halálunkig „fel kell mutatnunk” a világban. Isten méltónak tartott bennünket, hogy az ő lelkét hordozzuk, és emberi életünknek ezt kell igazolnia szóban és cselekedetekben. Jézus azt tanítja, hogy „a Lélek az, aki életre kelt (…), azok a beszédek, amelyeket én szóltam nektek: Lélek és élet”. A bennünk lakozó isteni lélek által győzedelmeskedni tudunk minden bezártság és ellentét felett. A mindent kutató és vizsgáló értelem mellett szükségünk van a szeretet erejében és hatalmában bízó hitre, mert a szeretet örök: nem hal meg, nem lehet keresztre feszíteni és nem is értéktelenedik el. A szeretet az, amely megújít, amely olyan tartalommal tölti meg az ember életét, melyet sem a rozsda, sem moly nem tud megemészteni és még a halál sem győzedelmeskedik felette. A szeretet maga Isten. Jézus elénk tárta földi életünk lehetőségeit és megmutatta, hogy létezik távlat az ember életében, hogy a vágyak beteljesülése nem pusztán a földi életben lehetséges, hanem az örökkévalóságban. Kérdés, hogy a bennünket kereső Názáreti Jézusnak tudunk-e úgy válaszolni, mint Péter: „Uram, kihez mennénk? Örök élet beszéde van nálad.” (Jn 6,68) Mert az örökélet nem holnap kezdődik, nem amikor koporsóba zárnak, hanem abban a pillanatban, amikor rádöbbensz, hogy Isten szeretetének hordozója vagy. Jézus ezt tanította, ezért halt meg, és ezért él örökké! Húsvét ünnepére készülve a nagyböjti hetekben fokozottabban élt bennünk a tisztaság és fény utáni vágy. Emberi világunk összekuszálódott napjai sokszor elbizonytalanítanak, de a bennünket körülölelő természet zengi a megújult Élet himnuszát. Nézz körül: minden élni akar! A húsvéti ünnep úgy igazi, ha a megújuló természet Istent dicsőítő himnuszába be tudsz kapcsolódni lelked, gondolataid és érzéseid tisztaságával. Ezzel tudod bizonyítani, hogy Jézus és tanítása benned és általad él. Nem vagy „üres”, tele vagy szeretettel és árad belőled az isteni lélek jósága és békessége. Így tudsz megállni Isten igazsága mellett, így tudod emberi életed lelki-szellemi megnyilvánulásaival bizonyítani, hogy az örökélet részese és hordozója vagy a jézusi szeretet evangéliuma által. A benned élő és kiáradó szeretet emel fel a születés és halál földi életünket meghatározó korlátai fölé, mert a szeretetben nincs kezdet és vég, fent és lent. A szeretet maga Isten. Isten pedig az örökkévalóság. Jézus ezt tanította és életével ezt példázta, így lett a mi szabadítónk és megváltónk. Ez esztendő húsvéti ünnepe erősítse bennünk az örökéletbe vetett hitünket, segítsen Jézus tanítása és példaadása szerint élni és cselekedni. Adjon a mindenségnek Ura, a mi gondviselő jó Atyánk áldott húsvéti ünnepet! Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök