A több mint egy éve kirobbant világjárvány miatt jelentősen megváltozott a diákok felsőoktatáshoz való viszonya. A járvány nemcsak az oktatásra hatott, hanem a munkahelyekre, a családi életre is. Az idei év mérföldkőnek ígérkezett az oktatásban. Bár a 2020-as év a tanácstalanság, a gyors változás és az alkalmazkodás időszaka volt, idénre valamennyire kialakulni látszanak a módszerek, a platformok és a szabályok az oktatásban. Ugyan a tantermi oktatással össze sem hasonlítható a webkamera előtt való ülés, mégis, valamilyen szinten hatékony módszerként könyvelték el a diákság részéről. Hallgatói élmények az online rendszerben zajló „létről” Molnos Nóra, román nyelv és irodalom-angol nyelv és irodalom szakos, elsőéves hallgató családanyaként ült be a padba, úgy, hogy emellett a katedra túlsó oldaláról is dolgozik. A választásának, hogy egyetemünkön tanuljon, több oka is volt: egyrészt a negatív tapasztalata egy román egyetemmel, hiszen fontos volt neki a magyar ajkú tanárok oktatása, másrészt az, hogy sok jót hallott ismerőseitől, akik itt végeztek. Elmondása szerint azonban nem játszott szerepet a döntésében az online oktatás, melynek elhúzódása kellemetlenül érinti. A hétköznapok megszervezése is nehézséget okoz neki a családi élete miatt, hiszen lassan több, mint egy éve otthonról tanít. Szerinte az online oktatás nem gyümölcsöző hosszútávon a gyerekek számára, akik nem is várják a tantermi oktatást – amely meglátása szerint kulcsszerepet játszana a társadalomba való beilleszkedésük szempontjából. Csegöldi Júlia, harmadéves marketing szakos hallgatónak volt alkalma belekóstolni az egyetemi élet sokszínűségébe. Tapasztalatai szerint az átállás nem volt nehéz, ellenben hosszútávon kellemetlennek tartja. „Nagyon nehéz volt beletörődni, hogy nem találkozhatok a diáktársaimmal, nem bulizhatunk, nem szervezhetünk meglepetés szülinapokat, hiszen online, a saját otthonunkban bár összehoztunk néhány közös estét, meg sem közelítette azt az élményt, amit a fizikai jelenlét nyújtott mindaddig. Nagyon nehéz és jelenleg is tartó folyamat feldolgozni, hogy az, ami eddig normálisnak számított, most meghatározatlan ideig megvalósíthatatlan marad.” – nyilatkozta a hallgató. A gyorsan múló idő Arra vonatkozóan, hogy hogyan tudja megszervezni mindennapjait, azt felelte, hogy, bár eleinte úgy tűnt, időmilliomossá vált az utazás okozta időveszteség megspórlásával, úgy látja, hogy ijesztően gyorsan el tudnak telni az órák, napok tartalmatlanul. Hiányolja az órák közötti kávézásokat, könyvtárba szaladásokat, az ügyintézéseket, az ebéd-és cigarettaszüneteket (még akkor is, ha ő maga nem dohányzik), mivel ezek adták meg az oly sokszor emlegetett egyetemi élet sava-borsát. Ezek kiesésével a környezet ingerszegénnyé, az emberek elérhetősége kérdésessé, és az ideje fekete lyukká vált számára. Mindezek ellenére azonban úgy gondolja, hogy vannak bizonyos elemei az online oktatásnak, amelyet érdemes átvenni a „visszazökkenés” után: ilyenek például az interaktív felületek használata, valamint a távolság – vagy egy esetleges influenza esetén való megoldás. Érettségi, majd az egyetemi élet Pál Boróka, a sepsiszentgyörgyi Református kollégium végzős tanulója az iskolásévek záróakkordjaként megjelenő nagy É betűs megpróbáltatás előtt áll. Szeretne egyetemre menni, viszont nem okoz neki gondot az a lehetőség sem, hogy esetleg online kell tanuljon, hiszen volt alkalma hozzászokni az eddigiek során. Szerinte így könnyebb most az érettségire készülnie, viszont reméli, hogy a majdani laborgyakorlatok az egyetemen nem online mederben fognak zajlani. Mindenki máshogy és máshogy éli meg ezt a periódust: van, akinek könnyebbséget okozott a tanulmányai terén, van, akinek gyökerestül fordította fel az életét a járványhelyzet. Az viszont tény, hogy mindenki reméli. hogy „visszazökken” az élet a megszokott medrébe, elfeledve a járvány okozta kellemetlenségeket.

Sántha Hanna