Beszélgetés dr. Dombi István-Levente tüdőgyógyász szakorvossal

Megpróbálni mindig azt, ami a legjobb a betegnek

Bízik benne, hogy hamarosan lesz védőoltás a koronavírus ellen és megfelelő kezelés a Covid-19 betegségben szenvedő betegek számára – mondta dr. Dombi István-Levente. A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház tüdőgyógyász szakorvosával a koronavírusról, de a tüdőgyógyászat széles szakterületéről is beszélgettünk.   

 

– A koronavírus járvány a tüdőgyógyászok munkáját is jelentősen átalakította és ez így van Csíkszeredában is…

 

– Igen, a kórház tüdőgyógyászati osztályán – a fertőző betegségeket kezelő osztállyal együtt – márciustól a Covid-19 betegeket fogadjuk, illetve a koronavírus gyanújával kórházba kerülőket látjuk el. Májustól van több koronavírusos betegünk, mióta a korábbi korlátozásokat feloldották. Az első akkori ügyeletemben tíz koronavírusos beteg érkezett egyszerre, éjszaka. Nem volt könnyű azt a helyzetet megoldani, de sikerült és mostanra már megszoktuk ezt a munkát is. Kezdetben szerintem mindenkiben volt félelem, hogy ez milyen lesz. Például a beteg-orvos kapcsolatot is érintik a változások, most maszk, szemüveg, védőálarc és overall van rajtunk, a beteg nem látja jól, hogy orvosként én mit reagálok. Ugyanakkor mindez a védőfelszerelés kényelmetlen is, nehéz bennük dolgozni, melegben különösen.  
Minden tüdőgyulladásos esetet fertőzésgyanús esetként kezelünk mindaddig, amíg el nem végezzük a koronavírus-tesztet. Ha van két negatív teszt és úgy döntünk, hogy a beteg még kezelésre szorul, akkor átutaljuk a belgyógyászatra vagy más, a problémának megfelelő osztályra, ha pedig az állapota engedi, annyira gyógyul, akkor hazaengedjük. A nem koronavírusos, tüdőgyógyászati problémákkal küzdőket tehát továbbra is ellátjuk. Kontrollba is visszahívjuk a betegeket.

 

– Említette azt a bizonyos első ügyeletet és, hogy akkor még mindenki félt egy kicsit az ismeretlen betegségtől. Azóta eltelt több hónap, mit tudunk most a Covid-19-ről, milyen ez a betegség, mennyire súlyos?

 

– Mostanában – úgy látom – több a középsúlyos és súlyos lefolyású Covid-19 betegség.  Akinek van társbetegsége – kettő vagy annál több és itt a legfontosabb a cukorbetegség, illetve a szív-érrendszeri betegségek, például a magasvérnyomás, pitvarfibrilláció vagy akár egy krónikus szívbetegség vagy neurovaszkurális betegség – akkor ez a fertőzés sokkal veszélyesebb tud lenni. Ilyen esetekben nagyon kiterjedt tüdőgyulladásokat idéz elő, ugyanakkor súlyosbítja is ezeket a társbetegségeket. Az új koronavírus egy sejtfelszíni fehérjére tapad a különböző szervek szintjén: például a tüdő, a szív, a vérerek, a vese, a máj, a gasztrointesztinális rendszer felszínén található egy sejtfelszíni receptor, az úgynevezett ACE-2, erre tapad rá a koronavírus és úgy fejti ki hatását, hogy ezt a receptort blokkolja, ezzel pedig ezekben a szervekben tulajdonképpen vérnyomás emelkedést okoz. Ennek nyomán kialakulnak azok a komplikációk, amelyekről mostanában sokat szoktak beszélni, például a trombózisra való hajlam. A vér sokkal sűrűbb és kialakulnak apró vérrögök, amelyek okozhatnak hirtelen komplikációkat, például a szívben vagy az agyban, de minden szerv szintjén látható ennek a hatása. Ezeknél a betegeknél ez mind jelentkezhet egyszerre, vagy külön-külön. Ugyanakkor előfordulhat az is, hogy van egy nem specifikus tünetünk, például egy hasmenés és egy hasi diszkomfort-érzés, de pozitív lesz a beteg koronavírus tesztje, miközben a tüdeje tiszta. A kórházba kerülők többségénél a betegség középsúlyos és súlyos lefolyású. Vannak teljesen tünetmentes betegek is, a fertőzöttek mintegy húsz-harminc százaléka. A tünetmentes forma is átmehet súlyosabb formába, a fertőzés igazolása után három-nyolc nap alatt és nagyon sok olyan eset van, amikor ezen vírusfertőzés mellé – akárcsak az influenza esetében – társul egy bakteriális fertőzés is. Az osztályon lévők jelenleg a betegség közepesen súlyos formájával küzdenek. 

 

– Tehát nemcsak tüdőgyulladást okoz, hanem súlyosbítja is ez a fertőzés a társbetegségeket…. 

 

– A tüdőgyulladás is olyan a koronavírus-fertőzötteknél, amelyet korábban tüdőgyógyászként, például az influenzafertőzések esetében, nem láttam. Néhány esetben nagyon súlyos tüdőgyulladást okoz, olyat, amit már nem lehet kontrollálni, a betegség előrehaladása pedig rohamos, nagyon gyorsan kiterjedt tüdőgyulladás alakul ki. A fertőzöttek mintegy húsz-harminc százalékánál súlyos a Covid-19 és az esetek mintegy öt százalékának van szüksége intenzív terápiás kezelésre. Most már annyira jól kiismertük ezt a betegséget, hogy jó eséllyel hazamegy az is, akiknek komoly tüdőgyulladása van. De ez tüdőfibrózist okozhat, hegesedést a tüdőn és olyan betegem is van, aki már két hónapja hazament és a radiológiai képen még mindig látszik a heg, ugyanakkor még mindig oxigént kell használjon. Lehet, hogy ezt egy idő után ki tudjuk venni, de nem biztos. Szóval ez a betegség olyan maradandó hegesedést is okozhat a tüdőben, ami a beteg egész életére kiterjedő következménnyel jár, oxigénpótlásra szorulhat. Ilyen eset is van.

 

– Az elmondottakat ajánlhatjuk figyelmébe mindazoknak is, akik szerint ez az egész nem létezik….

 

– A vírustagadók el kellene jöjjenek az osztályra, beöltözni egy overallba, akár ötször is egy nap és megnézni, hogy milyen egy branült betenni vagy vért venni, takarítani például, miközben be van párásodva rajtad a szemüveg és még a műanyag álarcon is át kell látnod. Nagy munkát végeznek az asszisztensek, kisegítő személyzet és az orvosok is, a tüdőgyógyászati és a fertőző osztályon egyaránt. Korábban már megszoktuk a somlyói kórházi osztályokon a nehéz eseteket, akár azt is mondhatni, hogy fel lettünk készítve. 

 

– Orvosként mire készült, hogyan választotta a tüdőgyógyászatot?

 

Előbb gasztroenterológus szerettem volna lenni, de egy jó megérzés vagy a sors keze és egy jó professzorom, akivel Marosvásárhelyen találkoztam, erre irányítottak. Nagytudású, jó ember és jó orvos Jimborean Gabriela, aki nemcsak a tüdőt nézi, hanem a pácienst összességében, én általa szerettem meg a tüdőgyógyászatot. És sokat köszönhetek Jánosi Edit doktornőnek is, illetve mindenkinek aki ezt az utat velem együtt bejárta. Az egyetemen ez a szakterület egy ideig többnyire a TBC-t jelentette, de aztán ez kitágult számomra is. A tüdőgyógyászatnak nagyon széles a szakterülete, kezdve a tüdőgyulladásoktól, mellhártya folyamatoktól, a TBC-n (ami lényegében egy hegesedéssel járó bakteriális tüdőgyulladás) vagy a bronchoszkópiákon (tüdőtükrözés) át sok mindent felölel, autoimmun betegségek diagnoszitázálásban és kezelésében veszünk rész indirekt módon, a tüdőfibrózisok is kiterjedt palettát nyújtanak. Lehet végezni szubintenzív, intenzív terápiát non invazív ventillációval, az asztmás betegek, a krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedő betegek számára és nemcsak. Ide tartoznak az alvási apnoék (apnoé: alvási légzészavar, amelynek során a légzés elakad majd újraindul különböző kompenzatórikus folyamatok által), én ebben a témában végzem a doktorit Pécsen. A tüdőgyógyászathoz tartoznak a tüdődaganatok is, amelyeket ma már nagyon jól lehet diagnosztizálni sokféle bronchoszkópiás beavatkozással.
Rezidensként a csíkszeredai kórház tüdőgyógyászati rezidensi állását foglaltam el és négy év képzés után, jöttem haza. Most még végzem a doktori képzést. 
– Hazatért…

 

– Csíkszeredai vagyok, a Márton Áron Gimnáziumban érettségiztem, aztán Marosvásárhely és Pécs után tértem haza. 

 

– Hogyan látja a következő időszakot, mire számít a koronavírus-járványt illetően?

 

– Bízom benne, hogy meglesz a védőoltás és megjelennek új kezelések.    
Remélem, hogy idővel majd vissza tudunk állni a korábbi kerékvágásba, de mindenképpen meg kell tanulnunk együtt élni ezzel a vírussal. Addig is, amíg lesz védőoltás és kezelés, be kell tartanunk az elővigyázatossági szabályokat. Vannak biztató kutatások és bizonyára lesznek jó vakcinák. Ha az Egészségügyi Világszervezet elfogadja ezeket, akkor megbízhatóak lesznek. A kezelések terén is vannak biztató jelek. Egyik ilyen kezelés lehet például az, amely jelenleg kutatási fázisban van és amely fúziós fehérjékkel dolgozik, amelyekhez a vírus tapadhat az ACE2 receptorok helyett, mintegy molekuláris csapdaként a vírus számára. Van továbbá a Remdesivir, amelyet jóváhagyott az Európai Unió is és amely most már nálunk is elérhető a súlyos esetek számára. Jelenleg antivirális és immunmodulátor (az immunrendszer működését segítő) szereket használunk, továbbá megelőző jelleggel antibiotikumos kezelést. Ezenkívül tüneti kezelést, például hörgőtágítókat, oxigénterápiát, továbbá véralvadásgátlókat. A tünetmentesek nem kapnak kezelést, megfigyelés alatt állnak 48 órán át, majd ha az orvossal együtt úgy dönt a fertőzött személy, akkor hazamehet elkülönítésbe. A kórházban fekvőknél – a jelenleg érvényben lévő szabályok szerint – az első pozitív teszt után nyolc nappal tesztelünk ismét és amennyiben ez a teszt negatív volt, a tizedik napon hazaengedhetjük a beteget ha úgy látjuk, hogy a beteg tüdőgyulladása felszívódott, jók a laborértékei, nem szorul oxigénre és jól van. Ha pozitív a beteg tesztje a nyolcadik napon, akkor is hazaengedhetjük a tizediken, ha az állapota jó és tudja izolálni magát még négy napig. Ha nem, akkor rendszerint a 14-ik nap után mennek haza a betegek. Nagyon sok pszichológiai segítség is kell a betegeknek, ott kell lenni fejben is ahhoz, hogy végigcsinálják ezt a két vagy három hetet. Ehhez kellünk mi is, az orvos, a személyzet, a beszélgetés, megkérdezni, hogy mi a probléma és megoldani, ha lehet. De legalább megpróbálni, minden egyes esetben azt, ami a legjobb a betegnek.

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Hirdetés