Hirdetés


Beszélgetés Márk József nyugdíjas ferences atyával: A Csíksomlyói Szűzanya tiszteletéről

Májust a Szűzanya hónapjaként is emlegetjük, ilyenkor előtérbe kerül égi édesanyánk fontossága az életünkben, hozzá fohászkodunk, és gyakrabban látogatjuk a Mária-kegyhelyeket. Csíksomlyón található a térség egyik legjelentősebb Mária-szobra, erről beszélgettünk Márk József OFM nyugdíjas atyával, aki több mint 50 évet töltött Csíksomlyón a Boldogságos Szűz Mária szolgálatában.

– A Napbaöltözött Asszony alakjában megjelenített csíksomlyói kegyszobor a Kárpát-medence egyik legismertebb Mária-szobra. Első csíksomlyói említésével egy 1621-ben följegyzett leltárban találkozunk. Mit tudhatunk róla, honnan származik, illetve mi a szerepe a gyulafehérvári egyházmegye életében?

– A kegyszobor alkotójáról nincs adatunk. Szakértők véleménye szerint, stílusa alapján az 1510–1520-as években készítették Brassóban vagy más erdélyi helységben. Somlyóra később menekítették a Mária istenanyaságát támadó eretnekek elől. Csíksomlyón a Mária tisztelete a ferencesek letelepedésével 1440-ben kezdődött, különösképpen amikor a régi gótikus templomot építették és a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték. Ezért nyert otthont a kegyszobor Csíksomlyón. Kiemelendő esemény, hogy 1567-ben, amikor a katolikus hit védelmében a Hargitára induló székely hadsereg indult a csatába, a somlyói Szűzanyától kért segítséget a győzelemhez. Amikor győztesen visszatért Somlyóra, hálát adott a megsegítéséért és fogadalmat tett, hogy a jövőben, minden évben, pünkösd szombatján búcsúnapot tart Csíksomlyón, hálás emlékezetül. Ekkor kezdődött el a pünkösdi búcsú. A búcsújáró helyeknek minden nép és ország életében kiemelkedő szerepe van: a Szűzanya tisztelete, alkotási szépsége, történeti jelentősége. Maga a pünkösdi búcsú rendkívüli és a világ előtt közismert vallási rendezvény. A katolikus hitben való megmaradás garanciája.

– A Boldogságos Szűz szobrát a feljegyzések szerint a 19. század közepén helyezték az új főoltár közepére. Két oldalára Szent István és Szent László király szobra került, illetve a korábbi, koronát tartó angyalokat mellőzték, ehelyett a koronát Mária fejére helyezték. Érdekesség, hogy a szobrot az idők folyamán öltöztették, illetve értékes ékszerekkel díszítették. Mi szerint és kik határozták meg ruházatának stílusát, ékszereinek jellegét?

– A kegyszobor kezdettől fogva a régi gótikus templom mellékoltárán volt elhelyezve. Amikor az 1800-as években építették a mostani kegytemplomot, alkották az oltárokat és berendezéseket, akkor helyezték át a kegyszobrot a mostani helyére, 1864-ben. Valószínűleg akkor kapta a koronát is. Általában a nagyobb templomi szobrokat szokták öltöztetni, így a kegyszobrot is öltöztették már a középkortól kezdődően. Első esetben a kegyszobrot teljesen beborították díszes ruhákkal, 1864-ben nyerte a kegyszobor az őt körülvevő díszsugarakat, ezután csak a kis Jézust öltöztették, 1964-ig amikor ismeretlen okokból levették kis ruhácskáit. Most a kegytemplom raktárában találhatók, ha valaki éppen látni kívánja. A ruhák színét az egyházi időszak határozta meg, például húsvétkor és karácsonykor fehér, nagyböjtben lila, pünkösdkor piros ruhát adtak a szoborra.

– Mit jelent az itt élő ferencesek számára a kegyszobor és mi a titka népszerűségének?

– A kegyszobor őrei a ferencesek Csíksomlyón. Drága kincs, aki az Úr Jézus édesanyját ábrázolja. Tisztelete a hitből származik, népszerűsége a hagyományon alapul, de csodái és imameghallgatásai is megalapozzák tiszteletét. Az idelátogató zarándokok Máriához fohászkodnak, a kegyszobor lábához érintik ruhájukat, kegytárgyaikat, hogy áldásban részesüljenek.

– Mivel magyarázhatók a Mária közbenjárásának köszönhető csodák, amelyekről a főoltár két oldalán elhelyezett hálatáblák tanúskodnak?

– A kegytárgyak megáldása az egész egyházban szokás. A felszentelt pap vagy diakónus Istentől nyert felhatalmazással áldja meg a tárgyakat. A kegyszoborhoz érintett tárgyakra ugyancsak Isten áldása száll, a Szűzanya közbenjárása által. Sok csoda történt a megáldott, hozzá érintett tárgyak által. Az oltár körül és fölötte lévő emléktárgyak mind imameghallgatásról tanúskodnak.

– A koronavírus terjedését megakadályozó korlátozások miként befolyásolják az idei zarándoklatokat, programokat, illetve legismertebb zarándokeseményt, a csíksomlyói búcsút?

– A koronavírus, mint sok más dolgot, megakadályozza a pünkösdi búcsút és más vallási rendezvényeket. A jövendőt a polgári törvények határozzák meg. Egyébként a kegytemplom napközben nyitva van. Az ünnepléseket a kegytemplom keretében tartjuk meg, a lehetőséghez mérten. 
 

Barabás Emőke

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek