Érdeklődéssel vettek részt a kicsik a foglalkozásokon A Vámszer Géza Művészeti Népiskola idéntől erdei iskolai programokat is szervez, az első ilyen jellegű rendezvényét szombaton tartotta Homoródfürdőn, a hatos villában és környékén. Kiemelt fontosságúnak tartja a megyei önkormányzat a környezeti neve­lést, erdei iskolák működésének beindítását, függetlenül attól, hogy még nincs erre vonatkozó országosan elfogadott törvénykezési keret. Ezért Hargita Megye Tanácsa a Vámszer Géza Művészeti Népiskola keretében indította útjára erdei iskolai programját a különböző iskolákkal, érdeklődésre nyitott pedagógusokkal, civilekkel karöltve. – A homoródfürdői hatos villa idén került át a Népiskola adminisztrálása alá, innen jött a gondolat, hogy ne pusztán szálláshelyként működjön, hanem szervezzünk oda táborokat és bővítsük tevékenységünket a Magyarországon már oly népszerű erdei iskolai programmal is – jelentette ki Sándor Árpád, a csíkszeredai Vámszer Géza Művészeti Népiskola igazgatója. Mint mondta, ezt a Zöld SzékelyFöld Egyesülettel együttműködve sikerült kivitelezni, az ő segítségükkel sikerült szemléletes taneszközöket összeállítani és berendezni a villában egy tantermet. Az év elején kérdőív kitöltésére kérték fel a megyében dolgozó pedagógusokat, 53 érintett személy töltötte ki a 15 kérdésből álló kérdőívet és mutatott komoly érdeklődést az együttműködésre és közös gondolkodásra. Szakmai megbeszéléseket is szerveztek, amelyek következtében a Zöld SzékelyFöld Egyesület vállalkozott az idei stratégia kialakítására, illetve az erdei iskolai fogalomkör pontos meghatározására. – Az erdei iskolai programok a tanulók aktív, megismerő tevékenységére, együttműködésre épít, vagyis a gyerekeknek ki kell lépniük az iskolai szerepből – határozta meg az erdei iskola fogalmát az intézményvezető. – Ki kell emelni a gyerekeket a megszokott tanulási környezetükből, amelyet a hagyományos iskola kényszerít rájuk: az erdei iskolában a gyermek együtt dolgozik, tanul, tevékenykedik társaival és más résztvevőkkel. Az ismereteket nem közlik vele, nem elmondják, hanem magának kell felfedeznie, a megfelelő eszközök, módszerek felhasználásával információkat gyűjtenie, azokat feldolgozni, értékelni – fűzte hozzá. Sándor Árpád kitért az erdei iskola és a hagyományos iskola közötti viszonyra is. Mint mondta, a legszembetűnőbb különbség, hogy az ismeretátadás nem osztályteremben történik, a módszerek eltérnek a megszokottaktól, ugyanakkor a tartalmat nem központilag szabják meg, hanem a résztvevők érdeklődési köre szerint alakítható. – Mindezek segítségével a diákok olyan ismeretekre tehetnek szert, amelyekre a hagyományos rendszerben nem igazán van lehetőségük, vagy éppenséggel felületesen kerül szóba – jegyezte meg, hozzáfűzve: – Fontos, hogy a gyerekek lássák a természet sokszínűségét, azt hogy milyen sok faj él körülöttünk, felismerjék azokat, hiszen csak így fogják értékelni, megbecsülni azt. Ennek eredményeként rájöhetnek, hogy nem csak galamb és veréb az, ami bennünket körülvesz. Májusban a Népiskola bonyolította le a Legzöldebb iskola elnevezésű vetélkedőt Hargita megyei iskolák körében, tíz érdekes kisfilm érkezett be a pályázóktól. Nyár folyamán több tematikus tábort szerveztek a homoródfürdői hatos villában a Népiskola tanárainak vezetésével. Az erdei iskolás hangulatban zajló táborokat több érdekes előadó, friss hegyi levegő, nagy séták, lovaglás, patakozás és finom borvízkóstolás fűszerezte. Szakmai képzést is szerveztek szeptemberben Környezeti nevelés Székelyföldön címmel. Felmerült az igény kisebb oktatóközpont létrehozására is, amely természeti környezetben várná a kíváncsiskodókat. A hatos villa földszinti termei tűntek a legmegfelelőbbnek erre a célra, olyan oktatási termek kialakítására tettek kísérletet, amelyek a természeti jelenségek konkrét, saját élményszerű megtapasztalását könnyítenék meg a gyerekek számára. Idén tíz ötvenfős iskoláscsoport részesül az erdei iskolai programban a megye különböző pontjairól, Lövététől Karcfalváig. A Facebookon közzétett felhívásra rekordidő alatt beteltek a helyek a szombati családi napra. A Zöld SzékelyFöld Egyesület foglalkozásvezetői, illetve a Népiskola tanárai gondoskodtak arról, hogy a gyerekek megízlelhessék és megszeressék a természeti nevelés ezen formáját. A nevelési intézmények nyitottsága, több szakterületen dolgozó tanár együttes munkája segítene a továbbiakban a közös programok kialakításában. Nyilvánvaló, ez egy hosszabb folyamat lesz, de ez már egy jó kezdetnek tekinthető. Az elkövetkezőkre vonatkozóan tervekből nincs hiány. – Ahhoz, hogy valóban összetett programot lehessen biztosítani, az egész villát ennek kell alárendelni, ennek megfelelően kialakítani, bútorzattal, oktatóanyagokkal – mondta Sándor Árpád, hangsúlyozva, hogy előadótermeket kell kialakítani, a villához tartozó hatalmas udvart szintén fel kell szerelni interaktív oktatóanyagokkal, tanösvényeket kialakítani a vidéken, amelyet be lehet vonni a központ tevékenységeibe. Arról is beszámolt, hogy a villa mellett a tervek szerint elő kellene segíteni az erdei iskolai mozgalmat a megyében, ennek érdekében több régióban is épületek „fogadnák be” az erdei iskolát, ahova az adott régió diákjai könnyebben eljutnának. – Egyik életképes megoldás lehet az is, hogy kis tananyagcsomagokat kapnak egyes régiók, hogy akár tanórák keretében lehessen egy-egy érdekes témakörről beszélni, ezáltal sokkal több diák kapcsolódhat be, lehet haszonélvezője – mondta, hozzáfűzve: ha mindezekhez akarat és megfelelő anyagi forrás társul, akkor minden bizonnyal néhány éven belül akár országos szinten is egyedi oktatóközpont jöhet létre.

HN-információ