borús égbolt
Hivatalos ünneplés
Első alkalommal ünnepelhettük hivatalosan Romániában a magyar nyelv napját, pár napja hirdette ki az államfő az ünnepet szentesítő törvényt. Villámcsődülettel, illetve a magyar nyelv megőrzése és fejlesztése érdekében tevékenykedő személyiségek díjazásával, írói emlékhelyek felkeresésével, képzőművészek és tollforgatók párbeszédével, a hivatalos állami szerveknek a magyar nyelvhasználat biztosításának kötelezettségére való emlékeztetésével ülték meg a megyében e napot.
[caption id="attachment_16443" align="aligncenter" width="620"]
Kozma Mária író átveszi kitüntetését Borboly Csaba megyeitanács-elnöktől[/caption]
Változatos rendezvényeket szerveztek a megyében több helyen a magyar nyelv napja első hivatalos romániai ünnepén. 2011-ben nyilvánította november 13-át A magyar nyelv napjává a Magyar Országgyűlés, annak emlékére, hogy 1844-ben ezen a napon fogadta el a pozsonyi országgyűlés a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvényt, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II. törvénycikket. Az ünnep célja ráirányítani a közfigyelmet a magyar nép szellemi-kulturális öröksége és nemzeti identitása alapját jelentő magyar nyelvre. Hargita Megye Tanácsa, Borboly Csaba megyeitanács-elnök kezdeményezte a magyar nyelv napjának hazai törvénybe iktatását, a jogszabálytervezetet az RMDSZ honatyái terjesztették be, majd a parlament két háza általi elfogadása után az államfő néhány nappal ezelőtt kihirdette.
Csíkszeredában a Hargita Stúdió munkatársai villámcsődületet szerveztek a Szabadság téren, arra buzdítva a járókelőket, hogy nyelvtörőket mondjanak. A Kájoni János Megyei Könyvtárban Kincsünk a nyelvünk címmel szerveztek helyesírási és fogalmazási versenyt VII–VIII. osztályos diákoknak, este ugyanott a vendéglátó intézmény, a Székelyföld kulturális folyóirat és lapunk által szervezett rendezvényen Oláh-Gál Róbert matematikus a magyar matematikai szaknyelv fejlődéséről, Kozma Mária író pedig az írás kialakulásáról, kommunikációs eszközként való használatáról, az írott nyelv fejlődési perspektíváiról beszélt.
Hargita Megye Tanácsa Kájoni János díjjal ismerte el Kozma Mária írói, szerkesztői és könyvtárosi tevékenységét, Cseke Péter professzor szociográfiai, intézményteremtői és oktatói tevékenységét, Márton László mérnök magyar nyelvű tudománytörténeti munkásságát, valamint Vaszi Levente népdalénekesnek a magyar népi kultúra népszerűsítése érdekében kifejtett munkáját. A díjakat Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke nyújtotta át, majd fogadást adott az ünnepeltek tiszteletére.
A Csíki Játékszín társulatának tagjai a Nyelvünkről beszélünk című felolvasóesttel ünnepelték a magyar nyelv napját a csíkszeredai Petőfi Kávéházban, Farkaslakán Tamási-emlékhelyeket kerestek fel az érdeklődők, Gyergyószárhegyen irodalmárok írtak verset a művésztelep gyűjteményében található munkákról, majd képzőművészek rajzolták meg az így született verseket. A csíkszeredai Xantus János Általános Iskola taplocai, csobotfalvi, csíksomlyói és erdőalji alegységeiben a diákok és pedagógusaik magyar nyelvről szóló kulturális programokkal, versmondással, versfelolvasással, versmondó vetélkedővel, mesefelolvasással és mesefeldolgozással ünnepelték a magyar nyelv napját.
A magyar nyelv a közigazgatásban való használatának jogára hívta fel a figyelmet több kezdeményezés is. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének tisztségviselői HU–RO–EN feliratú kitűzőket osztogattak több csíkszeredai intézménynél, illetve néhány bevásárlóközpontban. A szervezők remélik, hogy a kitűzők használata révén az ügyfelek tudomást szereznek arról, hogy az őket kiszolgáló személy beszéli-e a magyar, a román és az angol nyelvet. „Mindenki számára fontos, hogy anyanyelvén fejezhesse ki magát, anyanyelvén intézhesse ügyes-bajos ügyeit” – fogalmaztak az akció kezdeményezői. Kiemelték azt is, hogy azok, akik nem kaptak kitűzőt, de szeretnének ilyent használni, igényelhetik azt a szervezet csíkszeredai, zöldségpiac melletti székházában.
Komoróczy György nyelvművelő a magyar nyelv napján beadványt iktatott Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalában. A város polgármesterének és képviselő-testületének címzett dokumentum aláírója leszögezi: „Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének tagjaként, nyelvművelőként és városlakóként szeretném az Önök figyelmébe ajánlani: városunkban számos helyen akadozik/nem érvényesül a kétnyelvűségre vonatkozó nyelvtörvény alkalmazása.” Számos példát sorolt fel állítása alátámasztására: „Közintézményekben, bankokban, postahivatalokban, nagyáruházakban – a Kaufland és a Merkur kivételével –, telefon- és telekommunikációs társaságok irodáiban, gyógyszertárakban, lottózókban csak elvétve akadnak vagy egyáltalán nincsenek magyar nyelvű feliratok. Arra is van példa a Lidl áruházban, hogy a vásárlókkal közvetlen kapcsolatban lévő alkalmazottak – a kasszások – nem ismerik a magyar nyelvet. A buszpályaudvar melletti Penny áruházban és előtte az utcán a reklámtáblákon egyetlen magyar szó sem látható. Hiányoznak a kétnyelvű formanyomtatványok is az ügyintézésben.” Az aláíró felhívja a címzettek figyelmét az Európai Unió pluralista nyelvpolitikájára és alkotmányára, „amelyekben benne van a sokszínűség megőrzése és az is, hogy a tagországok (és az őshonos kisebbségek nyelve) azonos értékű, egyenrangú, hivatalos jogállású”, no meg arra, hogy „a hivatalos (nyelv) kifejezés nemcsak a ’többségi nemzeti’ nyelvet jelentheti, hanem a hivatalokban, intézményekben, közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, oktatásban használt/használható más ’őshonos kisebbségi’ nyelvet is.”
A nyelvművelő leszögezi: „Minden emberi nyelv csak akkor él, ha használják is. Nemcsak szóban, írásban is! Az írott nyelv gyakorlásának háttérbe szorítása vagy mellőzése a nyelvi asszimiláció kezdeti jelei közé tartozik. Az orvostudomány a megelőzést tartja a leghatékonyabb eljárásnak. Érvényes ez a nyelvre is. A nyelvi betegség megelőzése a nyelvhalál megelőzését is jelenti. A nyelvvesztésre, sajnos, bőven van példa az erdélyi magyar szórványban.”
Sarány István
Kozma Mária író átveszi kitüntetését Borboly Csaba megyeitanács-elnöktől[/caption]
Változatos rendezvényeket szerveztek a megyében több helyen a magyar nyelv napja első hivatalos romániai ünnepén. 2011-ben nyilvánította november 13-át A magyar nyelv napjává a Magyar Országgyűlés, annak emlékére, hogy 1844-ben ezen a napon fogadta el a pozsonyi országgyűlés a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvényt, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II. törvénycikket. Az ünnep célja ráirányítani a közfigyelmet a magyar nép szellemi-kulturális öröksége és nemzeti identitása alapját jelentő magyar nyelvre. Hargita Megye Tanácsa, Borboly Csaba megyeitanács-elnök kezdeményezte a magyar nyelv napjának hazai törvénybe iktatását, a jogszabálytervezetet az RMDSZ honatyái terjesztették be, majd a parlament két háza általi elfogadása után az államfő néhány nappal ezelőtt kihirdette.
Csíkszeredában a Hargita Stúdió munkatársai villámcsődületet szerveztek a Szabadság téren, arra buzdítva a járókelőket, hogy nyelvtörőket mondjanak. A Kájoni János Megyei Könyvtárban Kincsünk a nyelvünk címmel szerveztek helyesírási és fogalmazási versenyt VII–VIII. osztályos diákoknak, este ugyanott a vendéglátó intézmény, a Székelyföld kulturális folyóirat és lapunk által szervezett rendezvényen Oláh-Gál Róbert matematikus a magyar matematikai szaknyelv fejlődéséről, Kozma Mária író pedig az írás kialakulásáról, kommunikációs eszközként való használatáról, az írott nyelv fejlődési perspektíváiról beszélt.
Hargita Megye Tanácsa Kájoni János díjjal ismerte el Kozma Mária írói, szerkesztői és könyvtárosi tevékenységét, Cseke Péter professzor szociográfiai, intézményteremtői és oktatói tevékenységét, Márton László mérnök magyar nyelvű tudománytörténeti munkásságát, valamint Vaszi Levente népdalénekesnek a magyar népi kultúra népszerűsítése érdekében kifejtett munkáját. A díjakat Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke nyújtotta át, majd fogadást adott az ünnepeltek tiszteletére.
A Csíki Játékszín társulatának tagjai a Nyelvünkről beszélünk című felolvasóesttel ünnepelték a magyar nyelv napját a csíkszeredai Petőfi Kávéházban, Farkaslakán Tamási-emlékhelyeket kerestek fel az érdeklődők, Gyergyószárhegyen irodalmárok írtak verset a művésztelep gyűjteményében található munkákról, majd képzőművészek rajzolták meg az így született verseket. A csíkszeredai Xantus János Általános Iskola taplocai, csobotfalvi, csíksomlyói és erdőalji alegységeiben a diákok és pedagógusaik magyar nyelvről szóló kulturális programokkal, versmondással, versfelolvasással, versmondó vetélkedővel, mesefelolvasással és mesefeldolgozással ünnepelték a magyar nyelv napját.
A magyar nyelv a közigazgatásban való használatának jogára hívta fel a figyelmet több kezdeményezés is. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének tisztségviselői HU–RO–EN feliratú kitűzőket osztogattak több csíkszeredai intézménynél, illetve néhány bevásárlóközpontban. A szervezők remélik, hogy a kitűzők használata révén az ügyfelek tudomást szereznek arról, hogy az őket kiszolgáló személy beszéli-e a magyar, a román és az angol nyelvet. „Mindenki számára fontos, hogy anyanyelvén fejezhesse ki magát, anyanyelvén intézhesse ügyes-bajos ügyeit” – fogalmaztak az akció kezdeményezői. Kiemelték azt is, hogy azok, akik nem kaptak kitűzőt, de szeretnének ilyent használni, igényelhetik azt a szervezet csíkszeredai, zöldségpiac melletti székházában.
Komoróczy György nyelvművelő a magyar nyelv napján beadványt iktatott Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalában. A város polgármesterének és képviselő-testületének címzett dokumentum aláírója leszögezi: „Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének tagjaként, nyelvművelőként és városlakóként szeretném az Önök figyelmébe ajánlani: városunkban számos helyen akadozik/nem érvényesül a kétnyelvűségre vonatkozó nyelvtörvény alkalmazása.” Számos példát sorolt fel állítása alátámasztására: „Közintézményekben, bankokban, postahivatalokban, nagyáruházakban – a Kaufland és a Merkur kivételével –, telefon- és telekommunikációs társaságok irodáiban, gyógyszertárakban, lottózókban csak elvétve akadnak vagy egyáltalán nincsenek magyar nyelvű feliratok. Arra is van példa a Lidl áruházban, hogy a vásárlókkal közvetlen kapcsolatban lévő alkalmazottak – a kasszások – nem ismerik a magyar nyelvet. A buszpályaudvar melletti Penny áruházban és előtte az utcán a reklámtáblákon egyetlen magyar szó sem látható. Hiányoznak a kétnyelvű formanyomtatványok is az ügyintézésben.” Az aláíró felhívja a címzettek figyelmét az Európai Unió pluralista nyelvpolitikájára és alkotmányára, „amelyekben benne van a sokszínűség megőrzése és az is, hogy a tagországok (és az őshonos kisebbségek nyelve) azonos értékű, egyenrangú, hivatalos jogállású”, no meg arra, hogy „a hivatalos (nyelv) kifejezés nemcsak a ’többségi nemzeti’ nyelvet jelentheti, hanem a hivatalokban, intézményekben, közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, oktatásban használt/használható más ’őshonos kisebbségi’ nyelvet is.”
A nyelvművelő leszögezi: „Minden emberi nyelv csak akkor él, ha használják is. Nemcsak szóban, írásban is! Az írott nyelv gyakorlásának háttérbe szorítása vagy mellőzése a nyelvi asszimiláció kezdeti jelei közé tartozik. Az orvostudomány a megelőzést tartja a leghatékonyabb eljárásnak. Érvényes ez a nyelvre is. A nyelvi betegség megelőzése a nyelvhalál megelőzését is jelenti. A nyelvvesztésre, sajnos, bőven van példa az erdélyi magyar szórványban.”
Sarány István
