Ezen a héten öt alkalommal tartanak igehirdetéses imaalkalmat a falu unitárius egyházközségében. A sorozat hétfőn kezdődött, Solymosi Alpár, a Székelyudvarhelyi Egyházkör esperese, csíkszeredai unitárius lelkész szolgálatával. Kedden Palkó Zalán Koppány felsőrákosi, szerdán Berei István szentábrahámi, csütörtökön Szász Tünde szőkefalvi, pénteken Liker Henrietta magyarzsákodi lelkész igehirdetését hallgathatják minden este 6 órától kezdődően. [caption id="attachment_149591" align="alignnone" width="2560"] Lőrinczi Levente kissolymosi tiszteletes és Solymosi Alpár lelkész-esperes[/caption] Lőrinczi Levente helyi tiszteletes elmondta, hogy a hosszú bezártság és az online közvetítések után nagy szükség van ezekre az együttlétekre, hiszen a hívek kezdtek ugyan visszaszokni a templomba, de túl a rendszeres vasárnapi istentiszteleteken számos közösségi, közösségépítési alkalom elmaradt. Mindezeket pótolni kell, ha egyáltalán lehet, és új barázdákba kell beállni. A tavasz küszöbéig hosszan tartó tél és a fagyos éjszakák után – mondotta a lelkész –, most érzékeljük a természet ébredését, a felmelegedés első jeleit. Ahogyan a szántó-vető ember lát hozzá a mezei munkákhoz, úgy indulunk mi is, vállalva és felismerve feladatainkat, egy ígéretesebb holnap iránt. A vendégként megszólaló Solymosi Alpár lelkész-esperes Lukács evangéliumából vett idézetre építette beszédét: „Miért nem ítélitek meg magatok, hogy mi az igazságos? Amikor ellenfeleddel a bíróságra tartasz, útközben igyekezzél tőle megszabadulni, nehogy a bíró elé hurcoljon, és a bíró átadjon a poroszlónak, a poroszló meg börtönbe vessen. Mondom neked, nem szabadulsz ki, míg az utolsó fillért is meg nem fizeted.” (Lk 12,57–59) Megfogalmazódott a természetes békevágy, igény az iránt, hogy a felelős vezetők és a világunkban, a közvetlen szomszédságunkban jelentkező konfliktusok szereplői „megvilágosodva” közelítsék érveiket, olyannyira, hogy tárgyalások szintjén lehessen megoldani a vitás kérdéseket. Helyi szinten, a gyülekezetben, a családi kisközösségekben pedig szívós munkával és egymásra való odafigyeléssel tehetünk azért, hogy a „nehezedő időkön” könnyebben és testi-lelki sérülések nélkül tudjunk, egymást kezét fogva, hittel és bizakodással legyünk képesek áthaladni. A szerző felvételei

Simó Márton