Azt talán mondanunk sem kell, hogy a koronavírus-járvány egyre nagyobb gondokat okoz a gazdasági életben, azon belül a termelő tevékenységben, számos vállalkozás kényszerül ideiglenes „kapubezárásra” vagy tevékenysége korlátozására. Mindennek velejárója a munkanélküliség fokozódása, illetve az egyéni munkaszerződések felfüggesztése. Ilyen körülmények között a kormánynak is lépnie kellett, azaz a válság kedvezőtlen hatásait enyhítő jogszabályokat kellett elfogadnia. Úgy ahogy történt a március 18-i, valamint a március 25-i kormányülésen. (Sajnos, az ez utóbbin jóváhagyott jogszabályoknak a Hivatalos Közlönyben való megjelentetésével szinte érthetetlen módon késlekedtek, késlekednek.) Ugyanakkor élve törvényes lehetőségeivel, a Román Nemzeti Bank (BNR) nemrégiben intézkedésekkel rukkolt elő a válság hatásainak enyhítése végett. A maga területén, nevezetesen a monetáris politika területén a jegybank ügyvezető tanácsa még a március 20-i ülésén arról döntött, hogy az alapkamatot 2,5%-ról március 23-tól kezdődően 2%-ra mérsékeli. Ennek eredményeként több forrás, illetve több likviditás lesz elérhető a kereskedelmi bankok által, s azt felhasználva, a pénzintézetek támogatást nyújthatnak a reálgazdaságnak, ugyanakkor megkönnyíthetik a költségvetés finanszírozását is. (A jegybank az alapkamatot legutóbb 2018 májusában módosította.) A jegybank szóvivője, Dan Suciu szerint az ügyvezető tanács ülésén elfogadott négy intézkedésnek jelentős hatása lesz a pénzpiacon. Az alapkamat-csökkentésre már utaltunk. Egy másik intézkedés értelmében szűkítették a kamatfolyosó határait (+/-1 százalékpontról +/-0,5 százalékpontra). Repo ügyletek, állampapír vásárlása másodlagos piacról olyan likviditásbővítési intézkedést jelent, amelyek révén a kereskedelmi bankokat arra lehet serkenteni, hogy átstrukturálhassák a hiteleket, kitolhassák a törlesztőrészletek fizetési határidejét, ilyenképpen enyhítsék a vállalkozásokra és a banki magánügyfelekre nehezedő terheket. Egy negyedik döntés értelmében a jegybank akár a másodlagos piacon forgó román állampapírokból is vásárolhat majd. A szóvivő ugyanakkor arra is utalt, hogy a helyzet alakulása függvényében az ügyvezető tanács kész csökkenteni a bankok kötelező céltartalékait, azaz eltekinteni a plusztartaléktól. Egyébként a kamatcsökkentés, a kamatfolyosó szűkítése azt célozta, hogy az irányadó bankközi kamatlábat, a ROBOR-t mérsékeljék, ilyenképpen lehetővé váljon a hitel törlesztőrészletének „zsugorodása” is. Üzenet a kereskedelmi bankoknak Március 24-én az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak a szóvivő azt nyilatkozta, hogy a BNR aznap egy tájékoztató levelet küldött az összes hitelintézetnek (bankintézetek és nem banki pénzintézetek), amely révén tudomásukra hozta az adósok hitelei restrukturálásának a lehetőségét és a hatályban lévő szabályzók alkalmazási módozatát. Ezek szerint a hitelrészlet-törlesztés elhalasztása a jelenlegi körülmények között nem feltétlenül társítandó az adós nehéz pénzügyi helyzetének a fogalmával, következésképpen a hitelt nem kell újra-, illetve átminősíteni, a bankintézetnek pedig nem kell céltartalékot képeznie ebből kifolyólag. A jelenleg hatályos szabályzók a hitelezőknek megengedik, hogy elhalasszák a hiteltörlesztést minden olyan magánszemély esetében, akit hátrányosan érintett a világjárvány anélkül, hogy alkalmaznák azokat a feltételeket, amelyeket előír a jegybanknak egyes hitelezési feltételekre vonatkozó 2012/117-es szabályzata. Nyomatékolta azt is, hogy egy megelőző döntés értelmében 90 napos hátralék esetében a hitel rosszul teljesítőnek minősült, de ez most nem érvényes. Amúgy egyes bankok időközben már-már a hiteltörlesztés elhalasztásáról döntöttek, de a BNR mostani döntésének hiányában az problematikusnak bizonyulhatott volna. Így például a Román Kereskedelmi Bank (BCR) illetékesei még március 12-én bejelentették, hogy módjukban áll a bankkal való kapcsolat átszervezése. Az ügyfél sajátos helyzetének függvényében lehetőség teremtődhet a törlesztőrészletek kifizetése tekintetében három hónapos türelmi idő nyújtására, a törlesztőrészlet lecsökkentésére egy korlátolt időtartam keretében és a hitelezési periódus megnyújtására avégett, hogy csökkenhessen a havonta fizetendő összeg. A bank illetékesei azt is hangoztatták, hogy a hitelezett ügyfeleiket már jó ideje támogatják, s e tekintetben kellő tapasztalattal rendelkeznek, megemlítve azt is, hogy 2009 és 2015 között több mint 200 000 ügyfelük esetében tették lehetővé a refinanszírozást, a restrukturálást. A jegybank szóvivője nyomatékolta, hogy a keret adott, az állami hatóságokon múlik egy törvény vagy egy sürgősségi kormányrendelet meghozatala, amely lehetőleg ne vezessen pótlólagos költségekhez és ne vigye be azt a hitelt a hátralékos hitelek nemkívánatos kategóriájába. A jegybank által megteremtett kerettel élt is a kormány, amely a március 26-i ülésén elfogadta ama sürgősségi kormányrendeletet, amely értelmében lehetővé tette bizonyos megkönnyítések nyújtását egyes adóskategóriák számára a hitelintézetek és a nem banki pénzintézetek által folyósított hitelekre vonatkozóan. Volt, nincs, lesz… Ezek szerint március 26-án megszületett egy sürgősségi kormányrendelet, amely előírásai lehetőséget teremtettek volna arra, hogy egyes banki ügyfelek (vállalkozások és magánszemélyek egyaránt) adott esetekben és bizonyos kritériumok függvényében átütemeztethessék a hiteltörlesztést, méghozzá oly módon, hogy néhány hónapig ne legyen esedékes a törlesztés. Nem bocsátkoznánk részletekbe, és nincs is amiért, ugyanis erről a sürgősségi kormányrendeletről múlt időben beszélhetünk, mert az már nem létezik. Legalábbis nem abban a formában, illetve megszövegezésben, ahogy azt elfogadták hat nappal ezelőtt. Mi történt? Tegnap a kora délutáni órákban röppent fel az az értesülés, miszerint a kormányfőtitkárság átiratot intézett a Hivatalos Közlönyhöz, letiltva annak a sürgősségi kormányrendeletnek a közzétételét. Ezzel kapcsolatosan hivatalos közlemény nem jelent meg, de kiszivárogtak olyan értesülések, miszerint a Törvényhozási Tanács abban kifogásolnivalót talált, meg olyan is, miszerint egyes ellenzéki parlamenti pártok azt meg akarták torpedózni a parlament általi „szentesítés” során, meg az is, hogy a jegybank sem tudott annak egyes előírásairól. Hogy mindebből mi igaz, nem tudni. Az egyik legilletékesebb, Florin Cîțu pénzügyminiszter viszont 15 óra tájában a közösségi oldalán csak annyit közölt, hogy az a kormányrendelet, amely „elhalasztja a románok részletfizetését el egészen 9 hónapig, nincs visszavonva. A közpénzügyi minisztériumnak azon néhány észrevétele, amelyek tisztázták a közbeszédben elhangzott vitákat, kifelejtődtek a közlésre megküldött variánsból. A mai (a hétfői – sz. m.), 17 órakor kezdődő kormányülésen korrigáljuk ezt a tévedést. Az összes észrevételt belefoglaló variáns közlésre kerül a kormányülés után”. Diplomatikusan akart fogalmazni a tárcavezető, de a lóláb mindenképp kilógott, mert tulajdonképpen a közlésre megküldött jogszabály visszavonásáról van szó. Következésképpen valahol, valamikor, valakik bakot lőttek, s nem is kicsit. Az pedig önmagában is meghökkentő és meggondolkoztató, hogy esetleg több variánst is elfogadott a kormány, közlésre pedig véletlenül azt küldték el, amelyet nem kellett volna – legalábbis ez következtethető ki Florin Cîțu bejegyzéséből. Sajnos a kapkodás jele, az, ami történt, az utóbbi napokban nem először fordul elő. A kormány mentségére legyen mondva, hogy nehéz, zűrzavaros, gondokkal és problémákkal teletűzdelt rendkívüli feltételek között kell ténykedni. Ez vitathatatlan, de épp ilyen körülmények között alapvető igény a körültekintés, a megfontoltság és a tökéletesen összehangolt együttműködés. Igen, mert az sincs rendjén, hogy a magas rangú tisztségviselők egyik-másik nyilatkozatai nincsenek összhangban, mint ahogy az sem, hogy ott fent valaki ma egyet mond, s holnap mást… Mindettől függetlenül merjük remélni, hogy a mai nap folyamán kezünkbe kerül(het) a szóban forgó sürgősségi kormányrendelet.

Hecser Zoltán