A január egy számunkra meglehetősen szokatlannak tűnő nemzetközi mozgalom hónapja, ami a veganizmussal és a növényi alapú táplálkozással kapcsolatos. Ez a veganuár – az a hónap, amikor minél több növényt teszünk a tányérunkra. 
A 2014-ben indult mozgalom arra irányítja a figyelmet, hogy nem egészséges és nem fenntartható, ha húst hússal eszünk. A kezdeményezés nagyon jó, tapasztalataim alapján azonban nem lehet megismertetni a vegán étrend előnyeit azzal, aki nem is nyitott erre. Sokan például nem értik meg, hogy nem kell áttérni a vegán életmódra, a veganuár csak egy felhívás arra, hogy egy hónapig mellőzzük a húsfogyasztást, illetve az állati eredetű ételeket. A székely mentalitás szerint épp ebben a hónapban vannak a leghidegebb téli napok, ilyenkor aztán enni kell, hogy minél több szalonna védjen a mínusz fokoktól. Nyáron tényleg könnyebb a növényi étrendet követni, mint télen. A vegán életmód rengeteg egészségügyi előnnyel jár, s bár nem beszélhetek mindenki nevében, de az állati eredetű élelmiszerek száműzése javítja a közérzetet, és sokkal színesebbé, izgalmasabbá és változatosabbá teszi a főzést. 

Sajnos, továbbra is ellenállásba ütközöm, ha egy társaságban a növényi étrendről beszélek. Számukra elképzelhetetlen, hogy hús-, tej- és tojásmentesen táplálkozom, holott nem azért nem szeretik a szóját, a tofut vagy a csicseriborsót, mert undorodnak tőle, hanem azért, mert ki sem próbálták. Mindenki érzi, hogy melyik az az étrend, amely kellő mértékben táplálja a testét és a lelkét. A veganuár nem egy abszolutizmus, hogy csak így kell, vagy csak így érdemes élni. Eleinte nem egyszerű, mert ez olyan életmód, amihez hozzá kell szoktatni a szervezetünket. Egyrészről elhagyunk egy világot, másrészről viszont kinyílik egy új. Ha valaki nem tud lemondani a pörköltről vagy a rántott húsról, kezdje kicsiben, és tartson heti egyszer egy húsmentes napot. 
Meggyőződésem, hogy a lényeg a kíváncsiságon és a nyitottságon van. A növényi étrend sokat tesz az állatok és a környezet érdekében, de számos más pozitív hatást is gyakorol az életünkre, amiket soha nem tapasztaltam volna meg, ha nem vagyok a veganuár mozgalom követője.