Ne haragudj rám, amiért az elmúlt harmincöt évben hanyagoltam a levélírást, de úgy voltam vele, hogy a kommunizmus utolsó éveiben bármit is kértem volna Tőled, azt úgysem tudtad volna megvenni. A demokrácia első éveitől pedig már minden kapható volt a sarki boltban is, csak pénz nem volt hozzá – azt pedig nemigen szoktál adni. De most rászántam magam, és írok neked egy kívánságlistát.
Az a helyzet, hogy jó volna egy kis pénz. Tudom, lehetetlent kérek, no, de akkor fogalmazok másképp. El kellene intézd, hogy újra 2,50 legyen a cukornak „kilaja”, lejben. Mert nem szeretem keserűn a kávét. Az olcsó olajnak is 11-ről valahogyan 4 lej alá „kéne” szorítsd az árát, mert egyre drágább szalmapityókát sütni. A húst is jobban szerettem, míg 15 lejbe került egy kiló, a trappista sajt is finomabb volt húsz lejért, mint ötvenért. A kenyérrel is intézkedj, mert a tavalyi 9,80-ast ma 17 lejért vettem meg, s nem azért, mert régi volt, hanem mert egy év alatt ennyit drágult. A tej is jobban esett 2,50-ért, csokit csak a tévéreklámban látok, már az ízére sem emlékszem, mert annak is megduplázódott az ára, s már-már luxusterméknek számít. S nem beszélek a „budipapírról”, amit ugye eldobunk, de nem mindegy, hogy egyötvenért vagy négyötvenért töröljük a fenekünket.
A gázzal is kezdjél valamit, mert 1,50-ről 3,18-ra ment fel a köbméterenkénti ára, s nem mindegy, hogy mennyi pénzért fázok mindennap, az áram is jó volna, ha esment 18 bani lenne, mert nem kellene folyamatosan a kapcsolók után nyúlkálnom. Az üzemanyag árához kellene viszont a lehető leghamarabb hozzámatass. Csak emlékeztetni szeretnélek, hogy nem is olyan rég, csak úgy tizenöt éve 2,70-ért tankoltam benzint, s a gázolaj akkor ennél olcsóbb volt. De hogy ne kérjek teljesen lehetetlent, elég, ha 3,50-ig visszatekered az üzemanyagok árát.
Nem akarok nagyon sokat kérni, egyvalami viszont erősen jól jönne: ha mindennek, tehát mindennek az árát visszatekernéd a 2007-es szintre. Egyvalamihez viszont ne nyúlj: a fizetéseinkhez! Mert az akkori árakhoz képest a mai fizetések pontfix jók lennének!
Kedves Angyal! Ha a fenti bekezdésemben leírtakat teljesíted és legalább tíz évig szinten tartod, ígérem, hogy több levéllel nem zaklatlak. 
Sok szeretettel...