Amíg arra várok, hogy este tízkor minimálisan lehűljön a lakás, görgetem a közösségi oldal rövid videóit. Sikerült már „tanítani” az algoritmust, így többnyire csak receptvideókat látok, ám amint megnézek egy más jellegű kisfilmet, rögtön felügyeletemen kívülre kerül a rendszer, és mindenféle szembejön.

Így történhetett, hogy egymás után pörgettem be a nyári bakancslistás videókat: készítsünk koktélt otthon, csokis-tejszínhabos-fagyis-szuperédes jegeskávé, az idei nyár kedvenc élelmiszere az avokádó, nyári ételek a fogyókúra jegyében, gyümölcsös víz – ha unom már a simát. Emellett: fesztiváldivat, strandöltözet, nyári kozmetikumok, hova utazzak, mit olvassak, mit nézzek, mit hallgassak nyáron.

Aztán jönnek az olyan videók, ahol sikeres tartalomgyártók kezdik úgy a kisfilmjüket, hogy: „Sokan kérdeztétek, milyen ruhát, cipőt, sminkterméket, ételt, italt, kiskutyát választok…” Ezeket nézve szinte rögtön eszembe ötlik, hogy nekem nem is lesz igazi nyaram, ha nem készítek otthon mindenmentes salátát, nem vásárolok flamingós úszógumit és ananász alakú jégkockatartót? És persze mindezt nem posztolom a közösségi oldalra?

Vigasztalnám magam azzal, hogy ezt csak a tizenévesek csinálják, de az általam látott videók nem erről tanúskodnak. Szóval elő az összes nyári szettet, és kezdődhet a filmezés! Mondanám, ha így lenne. Helyette azonban kényelembe helyezem magam, amikor szabadidőm van, lefőzök egy adag hosszú kávét tejjel, mert azt szeretem, kezembe veszem az éppen aktuális olvasnivalóm, ami lehet akár karácsonyi történet is, és ezt senki más nem látja, csak az, aki éppen a közelemben van. Mert tőlem egy követő se kérte, hogy mutassam meg, mit csinálok a nyáron.