Néhány éve egy ismerősöm röviden összefoglalta az elmúlt közel húsz év tapasztalatait. Érettségi után azonnal Nyugat-Európába ment munkát keresni, mivel a hazai lehetőségek nem igazán érdekelték. A szülei munkáját látva, és azok anyagi küzdelmeinek tanújaként, hamar elhatározta, hogy külföldön próbál szerencsét. Először építkezésen dolgozott, majd raktárosként talált munkát. Úgy fogalmazott, raktárosként könnyebb volt. Az évek alatt egyre jobb anyagi helyzetbe került, de saját ház vásárlásán nem gondolkodott, úgy volt vele, hogy spórol, és ha majd egyszer hazatér, ingatlant vásárol, valamint családot alapít itthon. Az idő gyorsan telt, és amikor néha-néha hazalátogatott, nagylelkű volt környezetével. Egy itthoni találkozón megismerkedett párjával, és úgy döntöttek, még két évet együtt dolgoznak külföldön, hogy elegendő pénzt összegyűjtsenek a közös jövőjükre. Közben azt tanácsolták, hogy próbáljak én is szerencsét külföldön, de mindeközben ők maguk is visszavágyódtak. Úgy voltam vele, inkább haladok fokról fokra, mert a sok pénz vonzó, de engem sem nagyon tanítottak meg beosztani a nehéz munkával megszerzett pénzt, akkor előbb hadd kezdjem kicsivel. Mert van egy közmondás: Aki a kicsit nem becsüli, az a sokat nem érdemli. Azóta sem mondhatom, hogy jól állnék, de legalább két lábbal a földön állok. No, de a történet folytatódik: tényleg itthoni szemmel jobban éltek, mint mi, akik itthon maradtunk. Hétvégente kirándultak, étteremben vacsoráztak, költséges szórakozási formákat engedtek meg maguknak, autót vásároltak stb. Majd tízévnyi külföldi munka után egyszer csak hazaköltöztek, vásároltak házat, és már a családalapítást tervezték.

Azonban itthon nem találtak olyan munkát, amire számítottak, és csak fél év után vállaltak el egy elfogadható lehetőséget. Azóta is azt mondják, hogy vissza kellene térniük külföldre, mert itthon több munkát kell végezniük, kevesebb pénzért, és a számlákat is alig győzik kifizetni. Az autójukat már rég lecserélték egy olcsóbbra.
Visszamennének, de már nem olyan elszántak, mint fiatalon, és ott van a gyerek, valamint itthon vannak az idős szülők. Fiatalon a pénzre koncentráltak, de nem tanulták meg jól kezelni, és most a családi problémák meg a pénzügyi nehézségek miatt felnőtt gyermekeik hallgatják a civódásaikat, mint egykor tette azt ismerősöm gyerekként.