Ha nagyvárosban járok, mindig rácsodálkozom a hihetetlenül nagy forgalomra és a sok autóra. Noha nem jártam még azokban az országokban, ahol valóban teljesen ad hoc módon zajlik a közlekedés, én már egy fővárosi forgalomtól is ideges leszek.
Nemrégiben egy külföldi nagyvárosba látogatva elborzadtam az állandó dudálástól, a tömény kipufogógázszagtól, az ideges sofőröktől és a veszélyes és gyors manőverezésektől. Kijelentettem, kirándulni szeretek nagyvárosban, de sose költöznék olyan helyre, ahol nem merek autóba ülni az óriási forgalom miatt.

Aztán hazaérve, rögtön másnap autóba ültem Székelyudvarhelyen és elindultam bevásárolni. A városközpontban dudálás, ideges sofőrök és állandó tolongás fogadott. Nyilván nem olyan mértékben, mint külföldön, de hirtelen rácsodálkoztam, hogy gyakorlatilag itthon is ugyanabban a nagy forgalomban rostokolunk, csak a város méretével arányos módon. Persze, tudom, a jelenkori városvezetésnek állandó megoldásra váró problémája a forgalom csökkentése és az új parkolóhelyek kialakítása, napjainkban akár önkormányzati választások is nyerhetők egy jónak tűnő közlekedési stratégiával, mégis azt látom, hogy sehol sem javul semmi, csak egyre több lesz az ideges sofőr és a megrongálódott autó.
Mindennapos és szinte készpénznek vett tény, hogy előbb-utóbb minden autón lesz egy – jó esetben – kisebb karcolás, amit az okozó csak úgy otthagy, hiszen ő is így járt a múltkor, meg amúgy is, ez csak egy karcolás.
Bár próbálkoznak a városvezetőink, biciklisávok készülnek, tömegközlekedés indul a kisebb városokban is, mégsem látom a megoldást. Tudom, persze, ez nem megy egyik napról a másikra és nem is ekkora autós forgalomra lettek kialakítva városaink, éppen ezért, talán nem vezetőinktől kéne várjuk a megoldást, csak néha az autó helyett biciklire pattanhatnánk, vagy elindulhatnánk gyalog, hiszen, ha lemérjük, egy Udvarhely nagyságú város esetében, forgalmasabb időpontokban szinte bárhová el lehet jutni ugyanannyi idő alatt gyalog, mint autóval.
Ez egy piros felkiáltójel saját magamnak is: nem kell mindig, mindenhová autóval menni. Azzal is tisztában vagyok, hogy „egy fecske nem csinál tavaszt”, ám hátha leszünk még néhányan, akiket gyaloglásra sarkall majd a közeledő jó idő és a forgalomtól való félelem.