Mindenkinek szüksége van néha lazításra, hogy kiengedje a gőzt és önfeledten szórakozhasson kicsit, szabadulva a hétköznapok terheitől. Mivel a várva várt hó is megérkezett, ezért a tavaszias szilveszter után alig vártuk, hogy kicsit havazhassunk, fent, a székelyek szent hegyén. 
Minden évben legalább egyszer ott töltünk egy hétvégét, és mivel igen népes baráti társasággal rendelkezünk, sok-sok kisgyerekkel, meg is töltünk egy egész házat. Idén sajnos nem volt szerencsénk, így kisebb csapattal más szálláshely után kellett nézzünk. Sok új tapasztalatban volt részünk ennek köszönhetően. Bár a szállás viszonylag jó volt, a vendégszeretet hagyott némi kívánnivalót maga után, és ezt már a megérkezésünk után nem sokkal érezni lehetett. Köszönés helyett csak a háziak szúrós tekintetét érezhettünk magunkon. Kérdéseinkre félvállról, máskor pedig visszakérdezéssel válaszoltak. Izgalmas volt, hiszen vízhiány miatt – ami önhibájukon kívül következett be – csak az alsó szinti mosdót lehetett használni, így megtapasztalhattuk, hogy milyen sorba állni, ha vécére kell menni, vagy kezet, esetleg fogat mosnál lefekvés előtt, hiszen egy illemhely ötven emberre nem a legjobb arányú párosítás. Tisztálkodni sem lehetett akármikor – még mikor víz volt, akkor sem –, és ha szóltál, hogy estleg lefürödnél, a válasz az volt: este lehetett! 
Baj volt, hogy bepárásodott a konyhaablak, miután megmelegítetted a vacsorát és becsuktad az addig viszont nyitott ablakot, hogy a havat ne fújja bele az ételedbe a szél. Szúrtak a tekintetek a rögtönzött esti ,,buliért” is, amelyhez szinte mindenki csatlakozott az arra kijelölt helyen. Cserébe hajnali ötkor az ablakon vesszőseprű csattogása ébresztett. Más vendégekkel beszélgetve arra a következtetésre jutottunk, hogy ez a hely kicsit olyan, mint a kommunizmus: semmit nem szabad, de amit lehet, azt muszáj! Még jó, hogy a hó, a gyönyörű idő, no meg a gyermekek öröme, önfeledt játéka, egyre magabiztosabb síelése kárpótolt minden kellemetlenségért. Összességében jó kis hétvége volt, egy azonban biztos, hogy ezen a szálláshelyen is kétszer voltunk: először s utoljára!