Miután tegnap megérkeztek Csíkszeredába az első iskolai asztalok és szekrények, az önkormányzat sikeres óriáspályázatának köszönhetően a következő hetekben a megyeközpont oktatási intézményeiben várhatóan 442 osztályterembe kerül majd teljesen új bútorzat. Valóban egyedülállónak mondható megvalósításról van szó, hiszen európai uniós forrásokból – az országos helyreállítási terv keretében – hatalmas összeget, mintegy 27 millió lejt költhet a város az oktatásra. Ahogy korábban Korodi Attila polgármester nyilatkozta: „Ez a nagy léptékű beruházás hosszú időre megoldja az iskolák didaktikai és működési infrastruktúráját, ennek köszönhetően pedig javulni fog az oktatás minősége is.”
Mindezek mellett a projekt gyakorlati lebonyolítása külön figyelmet igényel, hiszen hatalmas mennyiségű osztálytermi, illetve informatikai laborba való berendezés érkezik az iskolákhoz, amelyeket – egyelőre úgy néz ki – eleve összeszerelt állapotban szállít ki a licitnyertes cég. Az első szállítási nap tanulságaiból okulva pedig nem feltétlenül a megbeszéltek alapján. Tegnap ugyanis az önkormányzat tájékoztatása szerint több mint 3 ezer bútor kellett volna érkezzen a Kájoni János, a Venczel József és a Székely Károly szakközépiskolákba, helyette azonban mindössze két intézményhez érkezett szállítmány,  platós teherautón, és szám szerint alig félszáz darab. A helyszíneken járva az is világossá vált, hogy az iskoláknak maguknak nem lett volna személyzetük arra, hogy az eredeti mennyiségű bútort lepakolják és tárolják, főként, hogy ők is délelőtt kaptak értesítést a szállítmány érkezéséről. Ha a cég esetleg változtatna a módszerén, és úgy dönt, lapra bontva szállít egyszerre nagyobb mennyiséget, és helyben szereli össze a bútorokat, úgy az szintén kérdéseket vet fel: például hogy hol lesz erre a tevékenységre alkalmas tér? Illetve az sem világos, az iskolák hogyan és milyen időintervallumban oldják meg a régi és új bútorok cseréjét?

A kivitelezés folyamatában ezekre a fontos logisztikai kérdésekre a tanintézetek vezetőivel és a városházával is beszélve úgy tűnik, nem elég körültekintő az előírás: az önkormányzat tájékoztatása szerint a bútorok összeszerelése a kivitelezőnek a feladata, és más, a pályázatban részt vevő hivatalok és érintett iskolák esetében is az oktatási intézményekben oldották meg ezt. A tanintézetek vezetői viszont nem igazán tudták, a többezres nagyságrendű tétel ki- és bepakolása hogyan ütemezhető fennakadások nélkül. Az igaz, hogy végső soron a feladatot a kivitelező kell megoldja, de attól sem lehet eltekinteni, hogy itt nem egy kicsi vidéki iskolának szánt mennyiségről van szó, ahol a folyamat, ha némi hercehurcával is, de pár nap alatt megoldható…
De vegyünk egy-két példát: a tusnádfürdői Jókai Mór Általános Iskolában nyolc osztályteremben összesen 150 tantermi bútort kellett összerakjon a kivitelező cég, ezt péntek, szombat, vasárnap, tehát három nap alatt oldotta meg, a tanítást nem igazán zavarva. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban összesen 450 asztalt és széket rakott össze a kivitelező, ez egy hétbe került, az igazgató szerint az ő esetükben azonban a folyamat már megzavarta a tanítást: egy hétig nem tudták használni a tornatermüket. A csíkszeredai iskoláknál ezeket a mennyiségeket kell tehát megszorozni, napokra elosztani, figyelembe véve azt is, amit az egyik iskolaigazgató mondott: hogy „az iskola nem munkatelep”.
Persze az is érvényes felvetés, hogy egy 27 millió lejes beruházáshoz képest ez a probléma apróság. Ami így igaz, de az is igaz, hogy odafigyelésre és további alapos tervezésre, együttműködésre és jóindulatra lesz szükség az elkövetkező időszakban, hogy el lehessen kerülni a feszültségeket.