Különleges év az idei sok szempontból is. Noha pár hét van még 2024-ből, ám az elkövetkező tíz nap és a ránk váró döntések fontossága sokat nyomhat a latba a következő olimpiai ciklusban.
Szóval szökőév van, rendeztek nyári olimpiát, labdarúgó-Európa-bajnokságot, europarlamenti és helyhatósági választásokat, pár napja voksoltunk az elnökjelöltekre, a hétvégén a parlamenti képviseletre, tíz nap múlva pedig újra az urnák elé kell járuljunk azért, hogy eldöntsük, egy férfi vagy egy nő költözzön be öt évre a Cotroceni-palotába.
Nekem 21 évesen adatott meg először az a lehetőség, hogy az urnák elé járuljak. Nem emlékezem már pontosan, hogy akkor ki neve mellé pecsételtem, de büszke voltam arra, hogy dönthetek, és ezzel befolyásolhatom a választások kimenetelét. És azóta ezt a szokásomat tartom, mi több, gyerekeimet is úgy neveltem, hogy négy-, esetenként ötévente lehetőség adódik arra, hogy beleszóljanak a politikai életbe. Büszke voltam, amikor a nagyobbik fiam közölte: Apa, voltam szavazni! Büszke voltam, hogy megértette, döntésével befolyásolhatja egy szavazás kimenetelét. És büszke voltam, amikor vasárnap mondta: „Apa, elmentem és választottam.”

Nehéz megérteni, hogy minden egyes döntésnek, amit meghozunk, következményei vannak, legyen az pozitív vagy negatív. És döntenünk kell mindennap. És választanunk kell mindennap. Döntünk arról, hogy reggel felkelünk vagy ágyban maradunk, választunk, hogy kávét vagy teát szürcsölünk ébredés után. Döntünk, hogy ma dolgozunk, és választunk, hogy gyalog, autóval, vonattal vagy autóbusszal utazunk a munkahelyünkre. Döntünk, hogy megvásároljuk a kenyeret, választunk, hogy azt a pékségben, kenyérüzletben vagy épp a sarki boltban vesszük meg.
Vasárnap választottunk az elnökjelöltek közül, pár nap múlva pedig arról kell döntenünk, hogy legyen parlamenti képviselete a magyarságnak, vagy… Én más alternatívára nem is merek gondolni. Döntés az is, hogy távol maradunk a döntés lehetőségéről. De ha nem a számunkra megfelelően alakulnak a dolgok, ne rinyáljunk majd, hogy a politikusok semmit nem tesznek értünk. Ha mi nem döntünk, dönt majd más helyettünk.