Az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentését fontolgatja a kormány. Legalábbis így állt a dolog tegnap délután. Elsőre örvendetes fejleménynek tűnik. Főleg most, hogy a saját bőrünkön érezzük a drágulás hatásait. Száz lejre tankoltam vasárnap este Székelyudvarhelyen, ahogy szoktam, útban Csíkszereda felé. Mondhatnám, hogy engem ugyan nem érintett az áremelés, de ez legfeljebb viccnek megy el, annak is határesetként. Mert a helyzet az, hogy míg pár héttel ezelőtt 13 liter benzint tankoltam azért a százasért, most csak 10 litert tudtam. Márpedig három liter benzinnel elég messzire el lehet jutni, legalábbis alacsony fogyasztású autókkal. Így kiszámolva rögtön nem vicces. Lehet, hogy nem szép dolog, de barátságtalan dolgokat kezdtem gondolni Donald Trump amerikai elnökről. Ameddig a saját háza táján sepregetett, vagy legfeljebb Venezuela diktátorát raboltatta el, addig nem zavart különösebben, hogy mit csinál. Arrafelé nekem semmi dolgom nincs mostanában. 

A Közel-Kelet azonban, mint a nevében is benne van, viszonylag közel van. Annyira közel, hogy egy ottani háború hatását a mi zsebünk is érzi. Így viszont már csöppet sem tetszik a dolog. Persze, ha az Egyesült Államok kormánya hajlandó lenne bennünket is kárpótolni, és gondoskodna arról, hogy a háború befejezése után olcsóbban tudjunk tankolni, szíves örömest kérnék elnézést a nagy embertől. Az lenne a korrekt megoldás, hogy annyival olcsóbban tudjunk tankolni az iráni háború előtti időszak üzemanyagárához képest, amennyivel most többet fizetünk, és annyi ideig, ameddig kénytelenek vagyunk többet fizetni a töltőállomásoknál. De attól tartok, ez hiú ábránd.
Sokkal nagyobb esélyünk van arra, hogy a kormány – nem az amerikai, a miénk – intézkedjen valamit az érdekünkben. Ezért is örültem, amikor azt olvastam, hogy az üzemanyag jövedéki adóját tíz százalékkal csökkentik. Na így, na! – gondoltam naivan. Lelkesedésem azonban nem tartott sokáig. Ennek az az oka, hogy továbbolvastam. Egy szakértő, aki a közel-keleti háború kitörése után egész ügyesen megjósolta, hogy mennyivel fog növekedni az üzemanyag ára, most azt mondja, hogy a kormánynak csekély mozgástere van, és számottevően nem tudja csökkenteni az üzemanyagárakat. Ha a szakértő számításai pontosak, akkor a 10 százalékos jövedékiadó-csökkentés nagyjából 35 banival olcsóbb literenkénti üzemanyagárhoz vezethetne. Nem mondom, a semminél ez is több lenne, de messze nem kompenzálná teljes egészében az eddigi áremelkedés mértékét. Így viszont egy kicsit olyan íze van a dolognak, mintha a kormány csak kirakatintézkedéseket tervezne. Részben ezt lehet magyarázni a költségvetés szűk mozgásterével, de talán ideje volna tárgyalni a hitelezőkkel, az Európai Unióval, mindenkivel, aki képes odahatni, hogy a közel-keleti háború okozta válság árát is ne a lakosságon verjék le. 
Nem azért, de most még tűr a nép. Ám belegondolni sem jó, hogy milyen következményekkel járna, ha elkeseredésében a magyarellenes, szélsőséges AUR-t juttatja egy szép napon hatalomra.