Charles Darwin óta tudjuk, hogy nem a legszebb vagy a legokosabb egyed él túl, de még csak nem is a legerősebb. Elmélete szerint az evolúció nagy versenyének győztese az lesz, aki a legrátermettebben alkalmazkodik a változó körülményekhez. És ez nemcsak sejtbiológiai szinten van így.
A pszichológia tudományában használatos egy fogalom: reziliencia. Azt a fajta lelki állóképességet jelöli, amelynek segítségével rugalmasan tudjuk kezelni életünk váratlan eseményeit, legyenek azok bármennyire negatívak is. Aki reziliens, az képes egy betegség, baleset, anyagi csőd vagy gyász után gyorsan talpra állni, nem marad a padlón a sebeit nyalogatva, nem ragad bele a mártír szerepébe. Póriasan mondva, alig esett bele a kútba, már azon gondolkodik, hogyan fog kimászni belőle. Vannak, akik olyan szerencsések, hogy ezzel a keljfeljancsi-képességgel születtek. Mi, többiek pedig némi önismereti munka árán fejleszthetjük, megtanulva, hogyan válhatunk ellenállóbbá a rossz meglepetésekkel és váratlan akadályokkal szemben.
Túl gyakran tapasztalom, hogy mennyire könnyű negatív spirálba kerülni. Aki elégedetlen, az egyre elégedetlenebb lesz, egyre többet panaszkodik, és egyre inkább a rossz dolgokra fókuszál. Így egyre nehezebb lesz észrevenni a jó dolgokat, a jó embereket, és egyre könnyebb újabb szenvednivalót találni magunknak. Ám ha így teszünk, minden napunk nehezebb lesz, mint az előző. Bajok mindig voltak, és mindig lesznek, kár szépíteni. Van háború, van mélyszegénység, van energiaválság és drágaság, betegség, fájdalom, árvaság és árulás, magánéleti gondok, nehéz döntések. Vannak rossz napok. De mindig vannak jó napok is! Ezt keressük! A kegyelemnek azt az állapotát, amikor összenevetsz valakivel, akit szeretsz. Amikor érzed az érintését. Amikor megdicsérnek, vagy te megdicsérhetsz valakit. Amikor vigyáznak rád, és van, akire vigyázz. Hihetetlen bőségben élünk. Van tető a fejünk fölött, étel az asztalunkon, ruhánk, cipőnk, meleg kabátunk. Kényelemben élünk. Az átlagéletkor egyre növekszik. 
Ha kilesünk a gondjaink mögül, mindannyian hosszú hálalistát írhatunk. Csináljuk csak egyetlen napig, tudatosan keressük minden helyzetben a jót, és váljunk ezáltal rezilienssé. Remek móka, és rövid gyakorlás után szokássá válhat. Ki nem állhatod a főnököd? Legalább van munkád, sokaknak nincs. Magas valamely közüzemi számlád? Azt jelenti, kényelmes körülmények között élsz, az otthonodban gombnyomásra működnek a dolgok. Anyád nyaggat? Van édesanyád, él és figyel rád. Fáj valamid? Fájhatna sokkal jobban is, vagy végképp felmondhatná a szolgálatot. Elromlott a hűtő? Nem romlott el a mosógép! Valaki otromba volt veled? Van, akinek elmeséld. A sor a végtelenségig folytatható. Mindannyiunknak kívánom, hogy találjunk valamit, amiért hálásak lehetünk, még az év végi hajszában is.