Bizonyára nem örülnek neki az orvosok, de ismerőseim többsége kávéval kezdi a napot. Falatozás után, vagy éhgyomorra. Tejjel, cukorral vagy feketén. Van, aki arra esküszik, hogy a fekete nedűtől ébred, más azt mondja, hogy beindítja a gyomorműködését, s van, aki csak egyszerűen szereti, naponta több csészével is képes felhörpinteni.
Aki sokat utazik, és gyakran végigmegy egy-egy adott útszakaszon, általában ugyanazokon a helyeken szokott megállni pihenni, tankolni vagy kávét, vizet inni, netán falatozni. Én is, ha nyugati irányból érkezem haza, általában Szovátán érzek ellenállhatatlan kényszert a megállásra, a végtagjaim megmozgatására, kis sétára, mosdóhasználatra, egy kis nassolnivaló vásárlására vagy egy kávé szürcsölgetésére. Érdekes módon lehetőségeim szerint mindig egy adott hálózat kútjainál tankolok általában, de Szovátán egy más hálózat kútjánál pihenek, kávézom – mindig ugyanannál. Bizonyára a fürdővároshoz közeledve feltételes reflex alakult ki bennem, mint Pavlov kutyáiban: beindul a nyálelválasztásom, ezzel egy időben pedig lankad a figyelmem, gémberednek a tagjaim, és érzem a pihenés szükségét.

Minap kezembe került egy statisztika, miszerint országos szinten abban a hálózatban, amelynek kedvenc kávés kutam is tagja, tíz éve kínálják kávéval a magamfajtákat, s az elmúlt évtizedben 550 millió kávét szolgáltak fel, tavaly 6,5 millió kávét fogyasztottak az ügyfelek. S azt is megtudhattam, hogy az országban olyan kút is van, ahol az elmúlt esztendőben 140 ezer kávét vásároltak. Nem, nem a mi térségünkben található az a töltőállomás, az csak vágyálom, hogy bő 150 kilométeres körben kutjainkon annyi átutazó tankoljon, amennyi képes elfogyasztani ezt a kávémennyiséget.
De milyen kávékészítményt kedvelnek leginkább a kúton kávézók? Az említett statisztika szerint a legkelendőbb a caffe latte, az eladott mennyiség közel négyötödét jelentve, s rangsorban a kapucsínó és az eszpresszó következik az eladott kávé több mint 10-10 százalékát meghaladó mennyiséggel. Sajnos nem tudtam meg, hogy a vásárlók hány százalékának egyezik a kávépreferenciája az enyémmel, ugyanis a hosszú kávét részesítem előnyben, a beretvahabra hasonlító készítményeket nem szeretem. A statisztika szerint a hozzám hasonló ízlésűek kisebbségben vannak, de ez nem szomorít el, nem veszi el a kedvem a kávézástól, s haragot sem érzek a tejeskávé különböző változatait kedvelő kúton kávézó társaim iránt. Elvégre sorstársak vagyunk: utazunk, vezetünk, s lényeg, hogy biztonságban érkezzünk utazásunk célállomására. Hiszen ez az utazás célja, még akkor is, ha sokan állítják: maga az utazás is fontos…
A kúton elfogyasztott kávé felfrissít, pihentet, kimozdít a rutinból. Legalábbis engem. S a fenti számok szerint még sokunkat, akár falatozás után vagy éhgyomorra; tejjel, cukorral vagy feketén; reggel, délben vagy este isszuk. Még akkor is, ha bizonyára nem örülnek neki az orvosok.