A fiatalok elvándorlási hajlandóságának több összetevője van, de a lakhatás kérdése talán még a nagyobb kereset, a jobb életszínvonal perspektíváját is megelőzi. Az elmúlt időszakban a szűkebb térségben, az Alcsíki-medencében igyekeztem utánajárni, hogyan áll az ingatlanhelyzet a falvakban, s az – itthon maradó – fiatalok milyen kilátásokkal szembesülnek első ingatlanjuk vásárlásakor, építésekor. Azt hallottam többüktől, hogy a magas ingatlanárak, az építkezés egyre növekvő költségei, a rendezetlen tulajdonviszonyok mind súlyos akadályt jelentenek számukra: hiába szeretne valaki szülőföldjén maradni, ha a helyben megszerezhető jövedelem mellett nem lát reális esélyt saját otthon megteremtésére. 

A vizsgált adatok szerint az Alcsíki-medence öt településén lévő 4794 lakóingatlanból 804 üresen áll, vagyis a házak mintegy 17 százaléka lakatlan. A szám azonban önmagában csalóka, hiszen a sok üres ház nem jelenti azt, hogy sok az elérhető lakás a fiatal családok számára. Számos azért áll üresen, mert több örökös tulajdonában van, a tulajdonviszonyok rendezetlenek, más házak gazdái külföldön dolgoznak és élnek, de nem kívánják értékesíteni azokat, és vannak olyanok is, amelyek üresek ugyan, de olyan állapotban vannak, hogy a mai igényeknek képtelenség lenne megfeleltetni őket. 

És egy „olcsó” vidéki ház csak a kezdet: a tető, a fűtés, a villanyhálózat, a víz- és szennyvízrendszer, a nyílászárók, a belső terek korszerűsítése mind újabb és újabb kiadást feltételez. Az építkezés sem kínál könnyebb megoldást. A telek megvásárlása után a közművesítés, a településrendezési előírások miatt további költségekkel kell számolni, ehhez társulnak a folyamatosan növekvő építőanyag- és kivitelezési árak. Ha a rokonságban akad szakember, vagy a család saját munkával hozzá tud járulni az építkezéshez, az jelentős megtakarítást jelent, a házépítés azonban így is éveken át tartó projekt lehet, miközben a családnak a mindennapi kiadásokat, a gyermeknevelést és egy esetleges hitel törlesztőrészletét is fizetnie kell. A banki finanszírozásnál szintén hamar kiütköznek a helyi jövedelmi viszonyok korlátai, a fiatalok bizakodóan nyújtanak be hitelkérelmet, és kiábrándultan veszik tudomásul, hogy legfeljebb a várt összeg töredékét kaphatják. A lakhatás problémája ezért szorosan összefügg a munkahelyekkel is. Az is fontos, hogy a településen legyen minőségi oktatás, óvoda, üzlet, mert ezek hiányában az otthon után keresgélő fiatalok nem mernek távolabb kerülni a várostól, hogy munkába menet és jövet a gyermekeket is be tudják vinni iskolába és óvodába. Vannak, akik külföldön próbálnak pénzt gyűjteni, abban bízva, hogy később hazatérve saját otthont vásárolhatnak vagy építhetnek. Csakhogy mire elegendő lenne a megtakarításuk, az ingatlanok, az építőanyagok és a munkadíjak ára már tovább emelkedhet. 

Az alcsíki helyzet így sajátos ellentmondást mutat: miközben a falvakban jelentős számú ingatlan áll üresen, a helyben maradni vagy hazatérni akaró fiatalok számára kevés a valóban elérhető otthon. Jelenleg az eladó ház és az elérhető otthon egyáltalán nem ugyanazt jelenti.