A Székelyudvarhely központjában található Vek­ker kávézóban tartott előadást azzal indította a szakértő, hogy tulajdonképpen nem az a kérdés, hogy ki látott már álhíreket, hanem mikor látott utoljára és melyik a kedvence – utalva ezzel arra, hogy merőben több a megtévesztő információ áramlása, mint a valóságot követő tudósításoké. – A kommunikáció-tudományban úgy tartják, hogy jelenleg az álhírek korszakát éljük. Ez annyira megváltoztatja a világképünket és a felfogásunkat, hogy egy teljesen atomizált társadalmunk lesz, ahol mindenki a saját buborékjában fog ülni – tárta fel Kádár, átvezetve a gondolatot arra, hogy a kialakuló kisebb buborékközösségek világnézete közt annyira markáns eltérések lehetnek, hogy akár meg is szűnhet köztük, vagy rendkívül nehézzé válhat a kommunikáció. A szakértő szerint épp ezért rendkívül fontos az álhírek ellen megfelelően védekezni, csak ez közel sem egyszerű, mivel az álhíreknek is van igazságtartalmuk, magjuk.

Mint Kádár kifejtette, a kezdetekben hadászati eszközként használt álhíreknek több fajtájuk is van, idetartoznak a tudatos félretájékoztatáson keresztül a gyűlöletbeszédig azok a tudósítások, melyek ártatlannak tűnő tévedést vagy részrehajlást tartalmaznak.

– Ha egy újságíró téved, lehet helyreigazítást kérni a szerkesztőségtől, ami tisztázza a hibákat. Az álhírek ellen a legjobb politikai harceszköz egy másik álhír indítása, itt nincs hibaigazítás

– tette hozzá Kádár, kiemelve, hogy a kacsának nevezett hírek és a humortartalmú publikációk az álhírek ártatlan formái, és akként is kezelték.
Az álhírek átalakulásáról a szakértő elmondta, hogy míg korábban nagyobb közösségekhez szóló álhírek terjedtek, amelyeket propaganda céljából, manipulatív jelleggel használtak, mára kisebb kö­zös­sé­geknek, sőt személyre szóló álhírek is vannak. A szakértő szerint az olyan közösségi oldalak, mint a Facebook vagy TikTok algoritmusai felfedezik a felhasználók érdeklődési köreit, ezáltal olyan tartalmakat, reklámokat mutatva nekik, amelyek őt érdeklik, kiszűrve a többi, akár nézeteitől, elvárásaitól eltérő tartalmakat.

– Az értékesítésben jártas emberek tudják, hogy hat vagy hét mutató alapján már be lehet azonosítani egy fogyasztó igényét, érdeklődését. A Facebook jelenleg több mint ötezer ilyen mutató alapján deríti ki ezeket

– tárta fel, megjegyezve, hogy a mesterséges intelligencia már bármilyen személyre szóló tartalmat le tud gyártani, ha megadják a paramétereket. A szakértő szerint a közösségi média ezért alakít ki buborékot a fogyasztó körül, mivel csak annak nézeteivel megegyező és azokat alátámasztó tartalmakat jelenít meg. Kádár az adatlopások jelenségére is kitért, mint rámutatott, ezeket a felhasználók el tudják kerülni, tudniuk kell, hogy bankok, vállalatok nem küldenek olyan leveleket, linkeket, melyek a személyes adatok felhasználását kérik. Minden ilyen esetben személyesen kell intézni az ügyeket.
Az álhírek megfékezésére nincs egyezményes gyógyír Kádár szerint. Mivel a jövőben egyre növekedni fog a számuk, csak megfelelő szűréssel, odafigyeléssel és tudatosan kialakított médiafogyasztással tudják azokat az olvasók azonosítani. Mint a szakértő leszögezte, ki kell választani azokat a felületeket és tartalmakat, amelyek kiemelten érdekelnek és a forrásuk beazonosítható, ezzel nyomon lehet követni a tartalom egyes változásait a megjelenésének gyökeréig. Zárásként a szakértő rámutatott, hogy a média túlfogyasztása és az attól való elszigetelődés is hátrányos lehet, így inkább olyan sajtóorgánumokat érdemes követni, melyek mögött felelősségre vonható szerkesztőség áll, és csak azokat a tartalmakat javasolt elolvasni, amelyek közvetlenül érdeklődést váltanak ki.