Háromszáz éves fürdőt épített újra a korondi Turisztikai Egyesület. A különleges sós víz miatt egykor is Unicumnak hívták a helyet, a nevet megtartották. Egyelőre falusi fürdőként lehet használni, de elindítják a gyógyfürdővé minősítéshez szükséges folyamatot is. A meleg sós fürdő újjászületése igazi összefogás eredménye. [caption id="attachment_32004" align="aligncenter" width="620"] Feléled a múlt. Unicum: a régi helyén az új fürdő Fotó: Asztalos Ágnes[/caption] Hamrosan teljesen elkészül az Unicum sós fürdő, amely Korond északi kijáratánál, a főúttól nem messze, a híres Csigadomb alatt található. Az országosan is egyedülálló földtani védett területnek főleg tudományos jelentősége van, de laikusnak is látványos az aragonittelep, amely Romániában a legnagyobb, ahol kalcitba belenyomódott őslényekre is rá lehet bukkanni. Az aragonitot forráskőnek is nevezik, mivel keletkezése a meleg, szénsavas sós források jelenlétéhez kapcsolódik. A Csigadomb alatt összegyűlt sós vizet hasznosította hajdanában „Korondfürdő” híres, Unicumnak nevezett sós fürdője, és ezt hasznosítja ma is. Szemelvények a múltból 1729-ben gróf Teleki Sándor testvéréhez, gróf Teleki Pálhoz írott levelében említést tesz a korondi savanyú vízről. Egy 1839-ből származó feljegyzés szerint az ivó- és fürdőkutak egy hegysor aljában fekszenek, a Korond pataka mellett, a fürdőtelep 9 faházból áll. A helység kétszáz évvel ezelőtt tényleg ismert volt jó levegőjéről, ásványvizéről, sós forrásairól és fürdőjéről. Az elkövetkező évszázadokban több forrás is megerősíti a korondi sós fürdő létét, többen, köztük Gáspár Gyula Korondról, mint kiváló klimatikus gyógyhelyről írnak, ahol a gyógyforrások, a fürdők, a tejkúra, a páratlan levegő „kiterjedt javallati kört állapít meg” a településnek. Úgy tartották, hogy gümőkórtól, vérszükségig, csúztól a köszvényig, aranyeres bántalmakig, bőrbetegségekig számtalan kórra hatásos lehet a korondi kúra. „A korondi sós forrás vize egyike a legkitűnőbb sós vizeknek, amelyben a konyhasón kívül fontos alkatrészek a sós vizekben szokatlan sok szabad szénsav, vas- és nátrium-bikarbonát. És így a világhírű nauheiminál háromszor tömörebb, ezért unicumnak nevezik” – írta Hankó Vilmos az 1900-as évek elején. A feljegyzések szerint június végétől szeptember elejéig tartott a fürdőidény, a telepnek fürdőorvosa volt, kecsketejet ihattak a jobbulásra várók és sétálhattak a környék szép tájain. 1978-ban viszont már így írnak a fürdőről: a volt aragonitgyárral szemben ma is látszik a helye egy nagy tónak, amelybe facsatornán vezették be a sós vizet. Ez a tó volt a nyári sós fürdő hely. A helyi köztudatból még nem veszett ki a fürdő emléke, azt mondják a helyiek, hogy a 60-as, 70-es években még használták. Aztán tönkrement, a helyet benőtte a nád… Újjászületik a sós fürdő A Csigadomb 2011-es rendezésekor, amikor a sétaösvényeket készítették, merült fel először, hogy újjá kellene építeni az egykori fürdőt. 2014-ben már konkrét tervekkel állt elő a Korond Turisztikai Egyesület, az elképzelést felkarolta a helyi közbirtokosság is, és vállalta, hogy állja a szükséges faanyagot – tudtuk meg Ravasz Mihálytól, az egyesület vezetőjétől. Tavaly Hargita Megye Tanácsánál pályáztak fürdőépítésre, 8600 lejt kaptak, a helyi önkormányzat pedig 20 000 lejt adott, illetve a fürdőig vezető út rendbetételét is finanszírozta. – Közkívánságra vágtunk bele az Unicum fürdő újjáteremtésébe. A korondiak magukénak érezték a tervet, és felhívásunkra sokan ajánlották fel segítségüket. Volt, aki kétkezi munkával járult hozzá (főleg az egyesületi tagok), volt, aki gépekkel vagy éppen pénzadománnyal. A falusi gyűjtés eredménye 22 000 lej lett – mondta Ravasz Mihály. A fürdőt pontosan oda építették vissza, ahol egykor állt. Van egy nagyobb, fával burkolt 8 x 12 méteres medence, amelynek mélysége 1,10 méter. Körben padok találhatók – ugyanis ez ülőfürdő –, középen pedig egy bekerített rész, kövekkel. – Ez egy ún. geoláda. Ugyanis már a medence padolásakor megtapasztalhattuk, hogy milyen erős a sós víz felhajtóereje, mert kezdte megemelni a deszkákat. Lyukakat is fúrtunk a padozatba, középen pedig egy keretbe köveket halmoztunk fel súlynak. A későbbiekben ezt is körbevesszük paddal – magyarázta a turisztikai egyesület elnöke. Van még egy 4 x 4 méteres gyermekmedence is, amely fél méter mély. A víz hőmérséklete az elmúlt napokban 29–32 Celsius-fok között mozgott. A bekerített területen ízléses, fából készült öltözőket, mellékhelyiségeket építettek, amelyeket belülről kicsempéztek, bevezették az ivóvizet a zuhanyzáshoz, ökoülepítőt készítettek. A hét végén napkollektoros vízmelegítő rendszert szerelnek fel az egyik helyi vállalkozó segítségével, mert a meleg sós víz után hidegnek tűnt a zuhanyzó vize. Keresik a gondnokot, aki rendben tartja majd a fürdőt és fogadja a látogatókat. Fürdőhellyé válik Korond? – Korábban a természet foglalta vissza a fürdő területét, három hete azonban a korondiak foglalták vissza a fürdőt – fogalmazott Ravasz Mihály. Nagyon örülnek a helyiek, ha csak 2-3 óra szabadidejük van, kijönnek egyet csobbanni. Ottjártunkkor is néhányan épp menni készültek a fürdőzés után, és akkor érkezett egy család. Jó tudni, hogy fél órát javallott a sós vízben ülni, utána fél óra pihenő szükséges. – A falusi turizmus számára plusz programlehetőséget nyújt az Unicum – hívta fel a figyelmet Ravasz. A következő lépés a medencébe kerülő víz bevizsgáltatása és a folyamat elindítása, hogy gyógyfürdővé minősítsék a létesítményt. Ravasz Mihály még elmesélte, hogy a korondiak az egykori árcsói borvizes fürdőt is felélesztenék Csipkerózsika-álmából, de ez még távlati terv. Asztalos Ágnes