Az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezete a Székelyudvarhely 1989 című kiadvánnyal állított emléket a forradalom hőseinek a rendszerváltás 30. évfordulóján. A könyvet Derzsi László és Ványolós István Albert szerkesztette. A hősök előtti főhajtás vezényelte a könyv szerkesztőit                                                      Fotó: Nagyálmos Ildikó Sajtótájékoztatón számoltak be a könyv szerkesztői – Derzsi László és Ványolós István Albert – a hiánypótló kiadványról. A szerkesztők úgy gondolták, hogy noha voltak az elmúlt időszakban a témához kapcsolódó kiállítások, tanulmány is jelent meg Gidó Csaba történész tollából néhány éve, mégsem jutott el a nagyközönséghez ezeknek az eseményeknek a leírása, annak a pár napnak a hangulata. – A mi generációnknak is kevés, az utánunk következőknek pedig egyáltalán nincs emlékük, hogy milyen is volt a kommunizmus időszaka, miért kellett 1989-ben itt, Székelyudvarhelyen is tömegeknek megmozdulnia, hogy a diktátor és az általa vezetett apparátus hatalma megszűnjön ebben az országban. Az a több ezer ember, aki akkor az utcára ment, mindenképp tiszteletet érdemel. Az a lelkület, ami akkor kialakult, és az első szabad karácsonyi szentmisén, az első március 15-én, az első Úr napján akkora embertömeget mozgatott meg, hogy azóta sem múlt fölül semmilyen esemény. Azok a személyek, akik vezető szerepet vállaltak és mai napig köztünk vannak, mindenképp tiszteletet érdemelnek, hisz vállalták, hogy lehetőleg vérontás és nagyobb rendbontás nélkül folyjanak le az események. Azt szerettük volna, hogy az utókor, a következő generáció számára is maradjon egy olyan kézzel fogható információforrás, egy kiadvány, amely egyrészt emléket állít az eseményeknek, másrészt pedig megörökíti azokat – mondta Derzsi László. Ványolós István Albert arról beszélt, hogy elsősorban azokat a személyeket szólították meg, akik tevőlegesen részt vettek ebben a megmozdulásban. – Minden egyes forradalom, felkelés fájdalommal, szennyel jár, de e mögött ott van a több évtizedes lefojtott, szellemi feszültség. Ezek az emberek szubjektíven emlékeznek, rendkívüli egyéni szemszögből, talán egyedül Gidó Csaba megközelítése pozitív történet- és adatcentrikus, a többi írás magán hordozza az egyéniségek jegyét. Elsősorban azokét, akik vezetői, mozgatói voltak és leghamarabb ébredtek fel, hogy itt valamit tenni kell. A tömeget, a népet megfékezni nem lehetett, esetleg távolról rendkívüli akarattal irányítani jó irányba. Ezt tette annak idején Kovács Sándor esperes, Balázs Ferenc fényképész, aki megörökítette az eseményeket, és azok, akik élre álltak és vezették a megmozduló udvarhelyi társadalmat: dr. Ferenczi Ferenc, Kolumbán Gábor, a Techno mérnökei, Sófalvi László… – fogalmazott Ványolós István, aki beismerte, annak idején nagyon félt, zavarodott, tétova volt, és mai napig csodálja azokat, akik egyből tudták, hogy mit kell tenni, hogy fel kell sorakozni és mindenkinek a saját tehetsége szerint részt kell vennie az eseményekben. Amint mondták, ez a könyv mindenképp hiánypótló, minden udvarhelyinek a kiadványa, hisz semmilyen ideológiai felhangja nincs, se politikai megközelítése, csakis a főhajtás vezérelte a szerkesztőket. A könyvet december 13-án, pénteken mutatják be a nagyközönség előtt a polgármesteri hivatal Szent István termében, ahol a kerek évfordulón beszélgetéssel egybekötött megemlékezéssel készülnek a szervezők.

Nagyálmos Ildikó